Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 8. szám - Hantos László: Változások a magyar nemzetgazdaságban
Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében 487 felvidéki területsávon 2.21, Kárpátalján 0.39, az erdélyi részeken 1.14 és a Délvidéken 2.80 volt. Az energiagazdálkodás terén még ma is a szén a legnagyobb energiahordozója a magyar ipari termelésnek. Szénellátásunk a területvisszacsatolások folytán nehezebbé vált, mert a visszatért területek szénben sokkal szegényebbek, mint a trianoni terület. A Felvidéken egy, Erdélyben pedig szintén csak egy jelentősebb szénbányánk került vissza és ezeknek a szénbányáknak is olyan kedvezőtlen a fekvésük, hogy viszonylag nagy kapacitásuk ezidőszerint nem aknázható ki kellő mértékben. Másik fontos energiaforrásunk az ásványolaj. A harmincas évek közepén a trianoni területen az ásványolajbehozatal még kb. 20.000 vagon volt. Rövid néhány év alatt sikerült a magyar ásványolajtermelést annyira fokozni, hogy magunkat függetleníteni tudtuk a behozataltól és szükség esetén kivitelre is jut. Erdélyi földgázelőfordulásaink is igen reménytkel- tőek. Energiagazdaságunk Kárpátalja és az erdéljn részek visszatérésével kedvezőtlennek mutatkozik, de felhasználatlan vízierőben nagy mértékben gyarapodtunk. A vízierő kihasználásának megszervezése folyamatban van. Itt elsősorban Kárpátalján a Tiszaluc és Kesznyéten községek határában épülő vízierőműre gondolunk, továbbá a székel5^öldi és erdélyi erőtelepekre. A magyar nemzetgazdaság szerkezetében lényeges változásokat találunk az ipari nyersanyagellátást tekintve is. Magyarország a világ egyik legnagyobb bauxit-előfordulási helye, vasércben a fokozott hadiipari tevékenység miatt nem túlságosan kedvező a helyzet, bár a Felvidék visszacsatolásával gazdag előfordulások kerültek vissza. Az erdélyi részek visszatértével a többi fém szempontjából is javult a helyzet, bár az itteni termelés (réz, ólom, ón, arany és ezüst) nem fedezi a belföldi szükségletet. A megnagyobbodott Magyarország gazdasági szerkezetének változásánál helyet kell adnunk a közlekedés és a külkereskedelem terén beállott eltolódásoknak is. A vasútak hossza a trianoni ország vasúthálózatához viszonyítva 43.4%-kal, a közútak hossza pedig 41%-kai gyarapodott. Jelentős nagyobbodást értünk el a víziútaknál is. A Duna hajózható hosszának egynegyed részében folyik át magyar területen, a Tisza pedig teljes hosszában magyar területre került vissza. A vasúti közlekedésben egyrészt a háborús szállítások, másrészt a visszacsatolt területeken — különösen Északerdély- ben — a gördülőanyag hiánya okoz nehézségeket. A visszacsatolások több vasútvonalat megszakítottak. A felvidéki területsávon megszakadt vasútvonalon sikerült peage-forgalmat biztosítanunk, Erdélyben azonban nehéz terepen és a háborús nyersanyag-nehézségek ellenére új összekötő vasútvonalat kellett építenünk a Székelyföld felé, amely a vasútvonal megépítéséig csak egy keskenyvá- gányú vasút révén függött össze az ország vasúti hálózatával. A területgyarapodás külkereskedelmi hatásainak vizsgálatánál meg kell jegyeznünk azt, hogy a trianoni ország és a visszacsatolt területek a szétszakítottság éveiben is gazdaságilag kiegészítették egymást, a kölcsönös árucsere — különösen az erdélyi területekkel
