Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés
260 Csekey István A történelmi alkotmány tételei nehezebben ismerhetők fel, mert nincsenek egységbe foglalva. Viszont az üyen alkotmánynak egyik főerőssége, hogy nincs minden részében kodifikálva. Rendelkezései a nép közmeggyőződéseként nemzedékről-nemzedékre szállva szokásjogként élnek. Az is bizonyos, hogy az írott alkotmány sokkal egységesebb, mint a történelmi alkotmánynak gyakran egymástól elütő korok eltérő jogi műveltséggel szövegezett törvényei. Ámde az ilyen alkotmánynak nem is annyira a szava, mint inkább a szelleme dönt. Mint Szilágyi Dezső mondotta a képviselőház 1891 február 23-i ülésén; »Nem abban a betűben, ami az alkotmányban van megírva, van az igazi és legfontosabb biztosítéka egy nemzet önállóságának és függetlenségének: hanem abban az erőben, eltökélés- ben és alkotmányos szellemben, amely a törvényben megírt függetlenséget és az abban biztosított jogokat és szabadságokat érvényesíteni is tudja.« A történelmi alkotmány annyira összeforr a nemzet érzésével és gondolkozásával, hogy valósággal érzelmi forrása lesz a hazaszeretetnek. Ahol az ezeréves alkotmány átment a nép szokásaiba, erkölcseibe és gondolkodásába, ott laz alkotmány fennmaradását mindez sokkal jobban biztosítja, mint bármiféle alkotmányos garancia. Az írott ,alkotmányok biztosítékok akarnak lenni az elhamarkodott változásokkal szemben. Ezért nevezik az üyen alkotmányokat merev alkotmányoknak is. A merev alkotmányú államokban külön minősített törvényhozás működik, amely eltér a törvényalkotás rendes módjától. Az üyen alap- vagy alkotmánjdörvényeket csak nehezített módokon lehet alkotni, módosítani és hatálytalanítani. Ilyen nehezítések lehetnek: hogy külön alkotmányozó gyűlést (Constituante) keU egybehívni, vagy népszavazásnak kell az alkotmányváltoztatást elfogadni (referendum, plebiscitum), vagy minősített szótöbbség keU a parlamentben (pl. kétharmad szótöbbség), vagy több egymásra következő ülésszaknak kell elfogadnia az alkotmán5rváltoztatást stb. Ezzel szemben a történelmi és így a magyar alkotmány hajlékony, mert változtatása egyszerű törvénnyel történhetik. Az ilyen alkotmán5mak minden részét a változott viszonyokhoz képest lehet módosítani és eltörölni alapjellegének m^változtatása nélkül. Páratlan rugalmassága mindenkor alkalmassá tette a magyar alkotmányt arra, hogy a nemzet minden nagyobb rázkódtatás nélkül tegyen, korszerű újításokat, ha viszonyainknak megfeleltek és az idők bírálatát már megállották. így példáid 1848-ban évszázados rendi intézményeit népképviseletiekkel cserélte föl a nemzet alkotmányos úton, vagyis az országgyűlésnek és a királynak közreműködésével. Vagy például a hivatásrendi képviselet a felsőházról szóló 1926; XXII. tc.-ben hamarább testet öltött, mint bármelyik modem tekintélyáUamban. A mi történelmi alkotmányunk, hajlékonyságában és rugalmasságában, nem akadálya olyan intézmények átvételének és megvalósításának, amelyek az univerzalizmus eszméje szerint újjászülető vüágrendben tartós értéknek bizonyulnak. A nagy koreszmék és vüágáramlatok hatása a magyar alkotmányon is meg
