Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés
Alkotmány és alkotmány fejlesztés 259 művészetét s a nemzetek fölötti állameszmét, eizaz nem rekesztette ki magából a fajilag, nyelvileg vagy jogi szervezetükben id^ene- ket. A magyarság e magasabbrendű hivatásának csak olyan méltányos és egyensúlyos államkoncepcióban felelhetett meg, mmt amilyen volt a Szent Korona közjogi fogalma és a politikai nemzetegység elve. Ez utóbbi értelmében a magyarság valamennyi itt élő, hazai nemzetiséget összefoglalta a politikai nemzet fogalmába. Ha e földterületen csak két egymásra következő évszázadban nyugalom lett volna, valószínű, hogy vérség szerint kevert, de nyelvében egységes nemzet keletkezett volna. Fajüag a magyarság így is közelebb esik a Dunamedence népeihez, mint finnugor nyelvrokonaihoz. Mivel tehát e népek egymásba olvadás és egymás közé szivárgás, valamint közös életforma és életideálok következtében mind rokonságban vannak egymással, és csak a történelem mos- tohasága okozta, hogy az ország népe nyelvüeg nem lett egységes: a Kárpátmedence népeinek összefogását is újból létrehozhatja a vérségi rokonság, a földrajzi és politikai egymásrautaltság és ösz- szetartozóság tudata. Csakis a Szent Korona eszméjének és a politikai nemzetegység eredetien magyar koncepciójának segítségével lehetett a magyarság államvezető szupremáciája alatt területi autonómia nélkül kulturális, társadalmi és gazdasági önkormányzat segítségével egy államban összetartani a Kárpátok medencéjében együtt élő nemzetiségeket.1 Mint a vázoltakból kitűnik, a magyar állameszme tipikusan jogi konstrukció. A Kárpátmedence népei életének jogi alaprendje pedig a magyar állam alkotmánya. Bár ez az alkotmány a magyar nemzeti léleknek egyik legsajátosabb alkotása, mégsem csak a magyar fajta számára készült. A magyarságnak a Kárpátok medencéjében lakó népeket megszervező és kormányzó hivatása folsdán alkotmányunk ép úgy népek fölötti, mint nemzetfogalmimk, vagyis az egész nemzet alkotmánya. II. ENNEK AZ ŐSRÉGI ÁLLAMNAK AZ ALKOTMÁNYA a magyar nemzeti szellem legeredetibb alkotása. Tételei sohasem voltak valamely egységes alaptörvényben, valamely alkotmányinstrumentum- ban összefoglalva. A magyar alkotmány ezeréves fokozatos, ha nem is mindig folyamatos, megszakításoktól mentes fejlődésnek az eredménye. A magyar alkotmány tehát történelmi alkotmány, amelynek szabályai a korszakonként keletkezett törvényekbe és szokásjogi megállapodásokba, nem pedig egységes alkotmánylevélbe, ú. n. kar- tába vannak foglalva. Hyenképen az egész európai szárazföldön egyetlen, a vüágon pedig csak az angol alkotmánnyal hasonlítható össze. > Vö. Ottlik László, Szent István birodalma az új Európában. Kny. a Hitel 1940—41. évi 3—4. számából.
