Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - László Gyula: A kolozsvári műcsarnok és az élő erdélyi képzőművészet szemléje
254 Szemle Kudelász Károly friss, dekoratív vázlata nagyobb szobrász! igény nélkül való. Mihály Lászlóról mintáizott fejénél érdekes a felület újszerű kezelése. B. Illyefálvi Löte Éva Guggoló c. kis faszobra igen finom lírai alkotás. Szépen egyensúlyozott tömbszerű mozdulata s kifejezéssel teli kis fejecskéje maradandó helyet biztosít számára a magyar kisplasztikában. Nem értjük azonban, hogy miért állította ki Napozó lány-át, rossz szobor, arca pedig divatlapszerű. Amazonja kedves másodélmény. Szerelmespárja ismét gyenge rodini visszhang, csupán anatómiai felkészültsége egyetlen erénye. Nagyméretű Szent Ferencében sok omamentális ötlet van, de egészében véve nem legjobb művei közül való. Visszaemlékezve régebbi erőteljes munkáira, attól félünk, hogy a kis méretek az édeskés- ség felé vezetik. Régebbi szobraihoz egyedül Guggolója mérhető s ez a bájos szobrocska egyúttal sejteti azt is, hogy tehetsége nincs kiapadóban. Mátéi Aurél egészséges formalátását zavarja a felület modoros kezelése. Matéka Sándor Számadó juhász a régiességében kedves, de jelentéktelen munka. K. Nagy József önarcképe megjelenésében rokonszenves, de nagy hibája, hogy a nehéz háromnegyedes doborművet nem tudta megoldani. Másik három szobráról nincs mit mondanom, ősz Nemes György két zsá- nerszobra a múlt század divatjának ernyedt visszhangja, Vizmeritő lány-a meg Szentgyörgyi iskolájának emlékét idézi. Ditrói Siklódy Lőrinc eleven mozgású alakjaiból hiányzik mindaz, ami szoborrá tenné őket, friss természetvázlatok, plasztikai élmény nélkül. Sóvári János Matyó asszonyának felső részében még van némi bensőség, de alul üres felületekbe fullad a szobor. Akt-tanulmányában meglévő mintázásbeli finomságait a rossz máz teszi tönkre. Szervátiusz Jenő új látomásokkal és forrongó szobrászati formakérdésekkel teli munkáit régóta becsülöm. Flső pesti bemutatkozása műtörténeti eseményt jelentett. Régebbi stílusát képviseli Maros és Olt-ja. Mind kompozíciójának szigorú szépsége, mind pedig a gondolat szerencsés plasztikai fordítása elsőrangú művészi alkotássá teszik. Az Anya és leánya leányaktjában is a régi Szervátiusz kicsiszolt stílusa szólal meg. Üj műveinek sorozatát nézve, érzi az ember igazán, hogy milyen nagy rejtély is egy- egy művészember alakulása. Az egymásrazsúfolt, '-okszor indokolatlanul torzított formák, a szerkezet erőszakos szétrobbantása előjele Szervátiusz kialakulóban levő új stílusának. Hogy merre vezet a kibontakozás útja, azt nem tudhatjuk, de kétségtelen, hogy most erős válságban van. Nagy alkotóképzelete biztosan megtalálja majd új formaszépségek felé vezető útját. Egyelőre nincs jogunk beleszólni munkájába, csak türelmetlenül várjuk az új formákba tisztult Szervátiuszt. Őszinte élmény volt számomra Vida Géza pompás Fadöntöje. Átélt mozdulat, jó, erőteljes lendület, szépen térbeállított test s elsőrangú faragás jellemzi ezt a szimbólumértékű művet. Torzítását a forma dinamikájának jegyében, csupán a szükséges mértékig fokozta s ott dicsérendő önfegyelemmel megállott. A Fadöntő lendülete, elkínzott, durva lába, munkában megizmosodott teste s kissé talán túlságosan torz feje felejthetetlen benyomást gyakorol a nézőre. Bár szobrának egy főnézete van, mégis ideális, jó kerekszobor. A test ugyanis úgy illeszkedik a térbe, hogy minden nézetből az alapmozgás új és új szempontú fokozását kapjuk. Ritka erény ez manapság. A szobrászati anyagban még gróf Teleki Mária két tanulmánya szerepelt. Sajnálattal láttuk, hogy az erdélyi művészek szemléje nem teljes. Európai szintre emelkedett erdélyi származású művészeink közül nem láttuk Koszta József és Borsos Miklós műveit. A fiatalok közül is sokan távolmaradtak, csak a magamkoruakat említve: hiányzott Dósa Farkas
