Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Hankiss János: Magyar magatartás az irodalom tükrében

214 Hankies János Ez annál természetesebb, mert az irodalom az analfabéták közt is terjeszti (közvetett módon) a maga magatartás-képeit. A kon­venció, az illemtan, akár a könyv, akár a rádió, akár a hagyomány hullámhosszán terjed, mindenképen irodalminak nevezhető eszkö­zökkel befolyásolja a becsület fogalmát, a virtust, a magatartást. S a »közvélemény« — akár pletyka, akár monda — úgy egyénit, egyszerűsít, izgahnasít, mint a hősmondát kialakító közösség szelleme. AZ EDDIGIEKBŐL IS azt következtethette az olvasó, hogy nem lehet szó egyetlen magatartásról, de hogy a magatartás-képek rendszerint olyanféleképen lépnek kapcsolatba egymással, mintha egy egységes rendszer tényezői volnának. A legtöbbször hangsúlyozott magatartásminták — abban a sorrendben, ahogy a külföldi megfigyelők divatba hozzák; I. A magyar Icatonanemzet: férfias, kalandvágyó, kezdemé­nyező, dinamikus. A »huszár« szót minden nyugati nyelv átvette s nü is szívesen forgattuk képzeletünkben, — annál is inkább, mert a könnyű lovasság hagyománya ősi örökségünk s mert a századok folyamán rengeteg és mindenféle rendű-rangú magyar élt éveken át ebben az életformában. Irodalmunk Zrínyitől Gyóniig oly sokat foglalkozott a katonás magyarral, hogy még akkor is katonássá tette volna a magyar magatartást, ha a körülmények nem parancsol­ták volna azt ránk. Viszont (II.) különösen a XVIII. századtól kezdve a magyar úgy él a nyugati köztudatban mint a puszták népe,^ a felvilágosodás korának kedves »természeti ember«.« Patriarkális társadalomban vagy főként társadalmon kívül. Ideje van, azért hosszútűrő. Mikes annyi száműzött, bújdosó és elnyomott helyett is jóhumorú keresz­tyén sztoikus; Szabó Dezső kanásza a viharban napjainkig örökíti a türelmes és szívós magyar képét. Ezért^ is van hajlama arra, hogy szépen élje életét, módosán, tempósan, tudatosan alakítsa magatar­tásait. A pásztor művészkeze minden használati tárgyán otthagyja nyomát; csülagnéző szeme mítoszt és mesét szolgál. A cigány mel­letti mutatásnak is az a lényege, hogy a hétköznap unalmától és sivárságától szabadulni kívánó ember mulatását is egyéni stílussal akarja alakítani.« Esztétikai életszemléletének ez az egyik fő ma­gyarázata s a mondottakból nyilvánvaló, hogy nem úrhatnámság a forrása és nem is korlátozódik az uralkodó osztályokra. De tere is van. A legkisebb pásztor is kiskirály a maga végtelent mutató birodalmában. A síkság a szabadság szimbóluma; de a hegy­lakó sem rab. A magánosán vagy kevesedmagával élő ember, akit ^ L. Nemzetkép és irodalomkutatás. Minerva, 1932; Lss caractéres natio- naux et leur représentation. Revue de Synthése Historique, 1932. ® Bessenyeinél sokszor merül fel. ’ Vagy talán megfordítva is: a ,,szép életre“ törekvő természet teszi türelmessé és kitartóvá az embert. Jegyezzük meg már itt is, hog;y a pompa­kedvelés inkább a törökös mag;yar jellemzőjének számít. ' L. A magyar géniusg. Bp., 1941. I. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom