Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Mályusz Elemér: Mátyás király
Mátyás király 195 A RÉGI MAGYARORSZÁG VISSZAÁLLÍTÁSÁVAL azonban nem éri be Mátyás. Célszerű pénzügyi reformjaival és új adórendszerrel, amely minden jobbágyra egyenlő terhet helyez, olyan nagy jövedelmet szerez, hogy lassan elsőrangú, fegyelmezett és állandó zsoldos sereget állíthat fel. Nemcsak végleg függetleníti így magát a nagybirtok uraitól, hanem merészebb terv kivitelére is gondolhat most már. Életének hő vágya, amely sírjáig elkíséri, apja törekvéseinek megvalósítása; a török kiűzése Európából és Konstantinápoly visszavétele. Uralma elején évről-évre háborúskodik a törökkel, amikor azonban azt kell látnia, hogy a pápa kivételével a Nyugat közönyösen nézi harcát, mintha a török nem is az egész európai kultúrát fenyegetné s amikor saját veszteségein győződik meg arról, hogy egyedül nem győzheti le a szultánt, merészen új utakra tér. A pápa és a császár felhívására vállalkozik a huszitákra Rómában kimondott ítélet végrehajtására és cseh királlyá választatja magát. Ezzel biztosítja a lehetőséget, hogy mint a választófejedelmek egyike, a császári trón megüresedésekor a német birodalom élére kerülhessen s annak kimeríthetetlen gazdagságát felhasználhassa a török elleni háborúkhoz. 1480-ig külpolitikája pápa- és Habsburg- barát. Hosszú ideig a középkor e két nagyhatalmával egyetértésben igyekszik működni s nem lankadó buzgalommal próbálja megtalálni a közös eljárás útját. Még áldozatokat is kész hozni, noha olyan sikerekre tekinthet vissza, mint a sokszoros túlerőben lévő lengyel seregek tönkretétele. Amikor azonban minden törekvése hiábavalónak bizonyiil, mert a pápai székre olyanok jutnak, akiknek családjuk felemelése a legfőbb gondjuk s mert a német választófejedelmek sem akarnak tudni a »barbárról«, megfogamzik benne a gondolat, hogy Magyarországból, mint központból kiindulólag birodalmat teremt magának és regnumát impériummá fejleszti. Elhatározását csak sietteti az összeesküvés, amelyet a klérus egyes tagjai otthon szőnek ellene. Egykori mentorának és kancellárjának. Vitéz János esztergonü érseknek, meg legkedveltebb püspökének, Janus Pannoniusnak pártütése keserűen kiábrándítja s ettől fogva az egyházi méltóságokat is kénye-kedve szerint, tisztán politikai szempontoktól vezettetve, adományozza. Annak jeléül, hogy egyénisége felszabadult minden személyes tekintély és hagyomány varázsa alól. A pápa és a császár egyszerű hatalmi tényezők lesznek szemében s most már nincs reájuk tekintettel. Nagyszerű hadsereggel, háta mögött a kitűnően megszervezett országgal, gyors egymásutánban elfoglalja a császár székhelyét, Bécset, egész Alsóausrtriát, majd Stájerország és Karintia egy részét, miközben hadai előkészítik az utat nyugatra, Felsőausztria felé és délre, Velence irányában, liogy így ő legyen az első, aki, megelőzve a francia és spanyol királyokat, meg a császárt, hódítóként lép a félszigetre. Az új impérium ugyanis magába foglalta volna mindazokat a területeket, amelyeknek lakossága és gazdagsága nélkülözhetetlen a török elleni győzelmes és sikeres hadjárathoz, terheinek viseléséhez. Amit a Nyugat jószántából nem akart megtenni, arra a magyar király, a keresztény kultúrát fenyegető veszedelem legalaposabb
