Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Mályusz Elemér: Mátyás király
196 Mályiisz Elemér ismerője, erővel akarta kényszeríteni. A renaissance fejedelem lelke legmélyén az igazi középkori lelkesedés tüzét táplálta, amikor nem egyedül becsvágyból, hanem sokkal inkább a nagy, fenkölt cél érdekében szétküldte hódító seregeit s a keresztény szolidaritás érzéséről megfeledkezett Njmgatnak élő és cselekvő lelkiismerete lett. MÁTYÁS AZ IMPERIUM TAGJAINAK, az elfoglalt országoknak különleges berendezkedéseit épségben hagyta. Népeinek nyelvét és nemzeti sajátságait megvédte, az összetartozó országrészek autonómiáját pedig mindenütt fejleszteni igyekezett. A meghódított nyugati országok számára ezért uralma nem visszaesést, hanem emelkedést jelentett az önálló állami élet felé vezető úton. A példakép Magyarország volt. Itt ugyanis Mátyás már előzőleg fontos társadalmi reformokat valósított meg. Nem elégedve meg azzal, hogy a nagybirtok elszakadási és függetlenülési törekvéseit egyedül a királyi hatalom korlátozza, a köznemességet az állandó ellensúly szerepével ruházta fel. A főurakat tehát igazságszolgáltatás tekintetében a köznemesség önkormányzati szerve, a megye alá rendelte, a rendi alkotmányt pedig, amelynek keretében a köznemesség az országgyűlésen befolyást nyert az ország sorsának intézésében, kifejlesztette. Ugyancsak a társadalmat reformáló terveivel függött össze az a törekvése is, hogy a legfőbb méltóságok betöltésénél, azok királyi tisztviselői jellegét megszüntetve, részt juttasson a politikai nemzetnek, a rendeknek s a nádor személyében oly tényezőt állítson a magyar közéletbe, akinek egyaránt kell a király és az ország bizalmát élveznie. Ezeket a Magyarországon már kész társadalmi és állami formákat vette mintául Mátyás sziléziai és ausztriai reformjainál. Éppen úgy az ő uralkodásához fűződik az első osztrák Generallandtag összehívása, mint a sziléziai Fürstentag állandósulása, amelyen az ország valamennjd fejedelme, városa és rende résztvett; mindazok, akik addig, a hűbériség korában egymással harcolva úgy éltek, mintha nem is ugyanazon organizmus részei lettek volna. Ugyancsak Mátyás szervezte meg az egész sziléziai közigazgatás élén álló főkapitányságot, amely Nagy Frigyesig Szilézia állami egységének jelképe maradt s mint Magyarországon a nádorságot, megpróbálta ezt a tisztséget is rendi jellegűvé változtatni. A célszerű pénzügyi, hadi, igazságszolgáltatási és közigazgatási reformok hosszú sorát valósította még meg, hog^ ezzel Sziléziát az idők követelményeinek megfelelően korszerűsítse. A hódítás és a szervezés művét akkor vitte végbe Mátyás, amikor a középkori középállamok sorából az újkor nagyhatalmai kezdtek kiválni. Ugyanazok a törekvések jellemezték uralmát, amelyek Franciaország és Anglia, vagy Velence és a Habsburg-monarehia naggyá léteiét biztosították. Rendezett pénzügyek, állandó hadsereg és káprázatos diplomáciai játék, amely igyekszik a közeli és távoli államok közt végbemenő minden eltolódást, változást észrevenni s a maga javára merészen, gyorsan és leleményesen értékesíteni — ezek voltak az eszközök, amelyek az erős központi hatalom irányítása mellett a magyar birodalom területét egyre növelték s
