Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Oberding József György: A bánsági telepítések rövid története
Oberding József György: A bánsági telepítések rövid története 155 találtak, míg a Hunyadiak korában egfyedül csak Temesmegyében 29 vár, 22 város és 940 falu állott. Sok község nyomtalanul eltűnt e hosszú időszak alatt. A törők hordák felégették, a szél és eső pedig eltűntetett minden nyomot, hisz a házakat a szegényebb emberek még ma is vályogtéglából, vagy földből vert fallal készítik itt. A felszabadulás után ott talált gyérszámú lakosság zöme még mindig magyar volt, de egyes helységekbe a török uralom alatt a Balkánról felhúzódó szerbek is telepedtek be. A Bánság mai elnevezése is ebből az időből származik. Azelőtt a magyar okmányok temesi grófságként említették. Bánja e területnek sohasem volt, a tartomány feje mindig a temesi gróf címet viselte. Üj elnevezésében is egyideig Temesi Bánságként szerepelt, míg ma egyszerűen Bánság lett. A történetírók megdöbbentő képet festenek a felszabadult területről. »A török uralom alatt — írja Böhm Lénárt — az általános enyészet szomorú képét nyújtotta a Bánság. Elnéptelenedvén, a néptelenség minden balkövetkezménye meglátszott rajta. Lakatlan, műveletlen, parlag volt. Sok népes régi hely, melyekről Oláh, magyar történetíró a 16. század első feléből (1536) emlékezik, többé nem létezett, s csak omladékok után következtették, hogy ott 200 év előtt falu vagy mezőváros állt. Különösen Torontál megyét találták a pasaroviczi békekötés után történt átvétel alkalmával kipusztultnak s lakosoktól megfosztottnak, az akkori térképek részint posványos, részint homokos térségeket, részint egészen elhagyott s csak kevés lakott helyet mutatnak benne. Egész vidékeken nem hallotta az ember a daloló madár hangját, sem a magasban repkedő pacsirtát, sem a bokrokat kereső szelíd csalogányét, hanem ahelyett szarkák, varjuk, csókák károgtak, melyeket éjjel a baglyok és kuvikok szomorú huhogása váltott fel.«’ A TÖRÖK ALÓL FELSZABADULT BÁNSÁG első kormányzója, gróf Mercy Claudius Florimund tábornok, nagy buzgalommal és eréllyel fog hozzá, hogy a kihalt helyen új életet teremtsen. A legfontosabb feladatot mindenekelőtt a terület benépesítése jelentette. Ennek megoldása pedig nagy gondot okozott, mert a török uralom idején nemcsak Délmagyarország, a Bácska és a Bánság, de az egész magyar Alföld, a Duna-Tisza köze, sőt a Dunántúl egyrésze, a tiszántúli Részek és Erdély több vidéke is teljesen elnéptelenedett. A magyarság isszonyú vérveszteséget szenvedett abban a küzdelemben, melyet Európa védelmében a törökökkel évszázadokon át folytatott. A törökök kiűzetése után kénytelen volt idegeneket fogadni hazájába, hogy a gazdasági termelőmunkát újra megindíthassa. Mert mit értek a hatalmas néptelen területek, ha nem volt munkáskéz, mely megművelje? A földesurak örömmel fogadták a Balkánról felhúzódó délszlávokat és románokat, akik jobbágyi szol‘ Böhm Lénárt: Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme, II. köt., Pest, 1867. Böhm munkájából közlöm Mária Terézia és n. József telepítéseire vonatkozó adatokat is.
