Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - László Dezső: Hatalom és erkölcs
Hatalom és erkölcs 153 hatalom gyakorlásából, annál öntudatosabban és igényesebben kell minden munkáját erkölcsi maximák hatása alá állítania. Hogy a hatalom és erkölcs szerves viszonyát még világosabban lássuk, néhány ellentétpárral szemléltetjük azt. A hatalom jelenti a nemzet mennyiségi, az erkölcs pedig minőségi erejét. Egy nemzet annál hatalmasabb, minél több fegyvere, katonája, földje, ipari és kereskedelmi terménye és értéke van. De annál hatalmasabb, minél tisztább öntudata, hivatástudata és nemzeti erkölcse van katonai, gazdasági és politikai erejének mozgósítására. A hatalom jelenti az anyagi erők összességét, az erkölcs pedig jelenti a lelki erőknek az egy közösségben élő emberek javára való öntudatos felhasználását. A hatalmi erő letéteményese, gondozója, szervezője és szolgálatba állítója az állam. Az erkölcsi életé pedig a különbö.'TŐ keresztyén egyházak. Nyilvánvaló, hogy a mennyiség és minőség, az anyag és szellem, valamint az állam és egyház nem egymással szemben álló, egjTnást feleslegessé tevő, hanem egymást kiegészítő és kölcsönösen megtermékenyítő tényezői az életnek. Ahol ezeket, illetve az őket összefogó két tényt: a hatalmat és erkölcsöt egymástól elválasztják, ott az emberi élet egyensúlya megbomlik és ebből kifolyólag súlyos válság következik be. Az egészséges élet azt követeli, hogy a hatalmat az életnek katonai, gazdasági és politikai vonatkozásaiban a hatalom természetének megfelelően tényleg gyakoroljuk, a szellemi életet pedig vonjuk az erkölcsi törvény sugallata alá és az erkölcsi törvényeknek szerezzünk érvényt a hatalom minden vonatkozásában. A hatalom és erkölcs szerves és egészséges viszonyát még világosabban látjuk, ha megtaláljuk azt a szót, amely tömören összefoglalja és kifejezi a mennyiségi és minőségi, az anyagi és lelki erőt, az állam és egyház helyes viszonyát. Ez az egyetlen szó a magyar nyelvben: a nemzet. A nemzetben a mennyiség és minőség, az anyag és lélek, az állam és egyház legteljesebb és legszervesebb egységét találjuk föl. Annál hatalmasabb a nemzet, minél nagyobb a mennyiségi és minőségi ereje, minél döntőbb súl5m a belőle fölépülő állam; és másfelől annál hatalmasabb egy nemzet, minél minősültebb lelki és erkölcsi életet élnek tagjai, minél inkább erkölcsi alapon szerveződik meg társadalma és minél döntőbb súlya van nemzeti egyházainak. Ilyen óriási tartalma van a magyar nemzeti gondolatnak. Enn3Ü féle erő mozdul meg bennünk és áll egységes szolgálatba, ha komolyan vesszük a magyar nemzet fogalmát és levonjuk az élő tartalmából következő parancsokat. A magyar nemzet fogalmának ez az összefoglaló jellege és gazdag tartalma nem új értelmezés, ez a szó mióta a magyarság nemzetté lett, mindig ezt a tartalmat hordozta és ezeket a feladatokat hirdette. Ma egy a magyar kötelesség: minden új jelszótól megszabadulva, a magyar nemzet igazi tartalmának érvén 3d; szerezni, az élet minden vonatkozásában a nemzeti lét parancsát követni. LÁSZLÓ DEZSŐ
