Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - Albrecht Dezső: Magyar hivatás
HITEL NEMZETPOUTIKAI SZEMLE 1943. MÁRCIUS Vra fiVF. 3. SZÁM MAGYAR HIVATÁS A NÉP AKKOR VÁLIK NEMZETTÉ, mikor magasabbrendű szerepet vállal, más szóval, mikor hivatására ébred. Ez a nemzetek születésének misztériuma. A nemzet akkor születik, mikor a hivatástudat felébred benne, akkor jut delelőjére, midőn hivatása legerősebben él benne, s akkor hal meg, mikor azt elvesztette. Egy nemzet annál erősebb, annál nagyobb teljesítményekre képes, minél világosabban ismeri fel hivatását, s minél több tagját áthatja az ebből folyó hivatástudat. A hazátfoglaló magyarság hamar hivatására ébred: a Kárpátmedence viharsarkában kell erős államot alkotnia. A tatárok és törökök fellépésével a magyarságot áthatotta a missziós hit: védeni a kereszténységet és a keresztény kultúrát a tatár-török becsapásokkal szemben. Balassa Bálint az országért, mint a »kereszténység védőpajzsáért« harcol. A protestáns erdélyi fejedelemségnek is volt hivatástudata: a magyarság és a protestántizmus védelme. A múlt században az ékhivatás szelleme élt: kettéválasztani a szláv- ságot, később a germánságot elválasztani a szlávságtól. Széchenyi más síkon látott és fogalmazott, szerinte; a magyar népnek nincs csekélyebb hivatása, mint képviselni — Európában egyedül rokontalan sarjadék — ázsiai bölcsőiben rejtező, eddig sehol ki nem fejtett, sehol érettségre nem virult sajátosságait. A magyarság hivatástudatát — mint minden más népét — a föld adottságai és a lélek törvényei szabják meg. A magyar föld a magyar hazát jelenti. A haza azonban nem egy változó határokkal bíró földterület, hanem az a csodálatos földrajzpolitikai egység, melyet a történelmi Magyarország jelent. Teleki Pál idézi egyhelyt egy amerikai földrajztudós elképzelését az eszményi országról, arról, hogy milyen természetes határai, közlekedési útjai, települési képe kellene, hogy legyen egy eszményi országnak, s a leírás tökéletesen reáilhk Magyarországra. Az ezeréves Magyarország nem csupán mint terület él a magyarság tudatában, hanem mint egy csodálatos egység, hegyekkel keretezett, termőfölddel megáldott, országos négy folyóval keresztülszelt ország, melynek gondját Isten a magyarságra bízta. Bár a mostoha sors néha elrabolta tőlünk az ország egyik vagy másik darabját, annak képe egészként élt tovább és a magyar politikai géniusz mindig az egész területért és az egész nemzetért hordozta a felelősséget. A mohácsi vész után a magyar államiság keletre, Erdély fellegvárába húzódott, de az erdélyi fejedelemség
