Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Román vonatkozású magyar történeti irodalom
124 Szemle nyújtanak a nomád életformájú, mozgékony és njmgtalan román pásztorelem fokozatos előretöréséről ott, ahol a XII. és XIII. század fordulóján még semmiféle okleveles nyomukat nem lehet kideríteni, holott ebből az időből a magyarokra és szászokra vonatkozó oklevelek tömege áll rendelkezésre.^s Legújabban Makkai László épp a Hitel lapjain mutatta ki, hogy a magyarországi román társadalom szerkezete nagyrészt balkáni eredetre vall.39 A beköltözés után azonban a balkáni elemek is magyar hatásokkal telítődtek. Az újabbkori román betelepülés vizsgálata aránylag még kevéssé fejlett, de máris szép eredményekről számolnak be ezen a téren Jákó Zsigmond és Szabó T. Attila értékes tanulmányai.^« Ugyancsak Jakó tisztázta Bihar vármegye középkori nemzetiségi viszonyait a fiatal településtörténeti irodalom egyik legszebb, a Magy. Tud. Akadémia által is kitüntetett könyvében.'*^ Erdélyben legelsőnek és a legnagyobb eredménnyel Szabó T. Attila foglalkozott mélyreható és alapos helsmév- kutatással és településtörténettel.^2 0 egyúttal a kérdés elméleti irodalmának is elsőrangú művelője.^« Mint a kolozsvári egyetem tanára, máris több maganevelte fiatal munkatárssal dolgozik. A magyarországi település-, hely- és népiségtörténeti kutatás elméleti és gyakorlati megalapítója Mályusz Elemér.** Az ő érdeme, hogy kitűnően képzett tanítványainak munkáin keresztül ma már Erdély és a Partium tekintélyes részének középkori település- és népiségtörténete jórészt kezd tisztázódni. Ugyancsak Mályusz*^ és a nézeteivel számos ponton szembehelyezkedő SzeJcfű Gyula*^ foglalkoztak a magyar királyok nemzetiségi politikájával.^^ A Mályusz nyomdokain továbbhaladó Szabó István módszertanilag iskolát teremtő műve^« a történelmi Makkai László: Les enseignements des „Documenta Valachorum“; Fekete Nagy Antal: L’lmmign'atlon des Roumains sur le sol de la Hongrie historique; Oáldi László: Les noms des Roumains dans les chartes latlnes de Hongrie és Le témoignage des chartes antérleures á 1922. V. ö. Jean Székely (Karácsonyi János) írását; Revue des Études Hongroises V, 1927. 164—196. Makkai László: Balkáni és magyar elemek a magyarországi román társadalomfejlődésben. Hitel 1940—41. 148—175.; fiszakerdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása. Hitel VII, 1942. 225—242. <0 Jakó Zsigmond: A románság megtelepülése az újkorban. Erdély és népei. Szerk.; Mályusz E. Bp. 1941. 118—141.; Szabó T. Attila: A románok újabbkori erdélyi betelepülése. Hitel VII, 1942. 133—143. ** Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. 424. *2 Szabó T. Attila: Nire^-Szásznyires település-, népiség-, népesedés- és helytörténeti viszonyai a XII—XX. században. Kolozsvár, 1937. 74.; Bábony története és települése. Kolozsvár, 1939. 63.; Gyergyői helynevek a XVH— XIX. században. Bp. 1940. 67.; Adatok a kolozsmegyei újabbkori rumén helynévkincs magyar elemeinek ismeretéhez. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Bp. 1942. 361—372. U. a. A helynévgyüjtés jelentősége és módszere. Bp. 1934. 22. « Mályusz Elemér: A hels^történeti kutatás feladatai. Századok 1924. 538—566.; A népiség története. A magyar történetírás új útjai. Szerk.: Hóman Bálint. Bp. 1932. 237—268. U. a.: A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok LXXHI, 1939. 257—294., 385—448.; Az egynyelvű ország. U. o. LXXV, 1941. 113—139. Szekfü Gyula: A mag;yarság és kisebbségei a középkorban. Vázlatok egy hazai kisebbségtörténethez. Magyar Szemle 1935. III. 5—13.; Mégegyszer középkori kisebbségeinkről. Magyar Szemle 1940. II. 169—177.; Népek egymás közt a középkorban. Magyar Szemle 1941, II. 225—232. V. ö. Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. 1942. 276.; Pusztuló magyarság: Mag;yar művelődéstörténet. Hl. Bp. é. n. 69—97. U. a. Ugocsa megye. Bp. 1937. 615.
