Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Román vonatkozású magyar történeti irodalom
Szemle 125 Magyarország legkisebb megyéjéről, nagy hatást gyakorolt a Mályusz kezel alól kikerülő településtörténészekre. Ezen tanulmányok révén Szatmár,« Bihar,5« Kolozs,®i Alsófehér*^ megyék középkori népi viszonyait annyira ismerjük, hogy a régebben uralkodó többségben levő magyarság fokozatos háttérbeszorulását, különösen a XVI. század törökpusztításaitól kezdve nagy vonásokban, sőt gyakran részletekben is figyelemmel kísérhetjük. Ma már adatokkal bizonyítható, hogy a középkor végén oly hatalmas és virágzó magyar népesség a török-tatár harcok folyamán hihetetlen vérveszteséget szenvedett, mialatt a pásztor- kodó románság, hegyeiben és erdőiben kóborolva, kikerülhette a veszedelmet és a vihar elmúltával elfoglalhatta a síkság és a folyóvölgyek pusztává vált magyar falvait. A magyar településtörténet még csak a fejlődés kezdeténél tart, de máris sikerült bebizonyíteinia, hogy a történeti Magyarország területén a honfoglalás korától kezdve számban és területi kiterjedésben a magyar elem magasan felülmúlta a nemmagyar elemeket. A magyar népességtől lakott terület a mainál lényegesebben kiterjedtebb volt.®3 Mátyás király korában a magyar éppen olyan számbeli uralkodó többségben volt a maga orezágában, mint a francia Franciaországban, vagy az angol Angliában. Erdélyre vonatkozóan pedig kimutatta, hogy a román elem számbeli túlsúlyra jutása csak a török korszak nagyarányú vér- veszteségei után következett be fokozatosan a XVni. századig, amikor elérte csúcspontját.*^ Hasonló buzgalommal kutatja a magyar történettudomány a románság politikai és művelődési fejlődésének kérdését is. Elekes Lajos alapvető tanulmányában®* kimutatta, hogy a román fejedelemségek állami és társadalmi alapjainak lerakásában a középkori magyarságnak döntő szerepe volt, befolyása csak a török támadás korában csökkent és szűnt meg. Az erdélyi protestántizmus hatását a román művelődés kifejlődésére két tanulmány fejtette ki részletesen, a Révész Imréé^^ és Juhász Istvánéfi^ A magyar protestántizmus vezette be az anyanyelvet a román egyházba, istentiszteleti szertartásba, iskolába. Neki köszönhető az első román nyelven nyomtatott könyv, a latin ábécé első használata a cirül helyett, a románnyelvű irodalom megteremtése. Az erdélyi protestantizmus hatása a fejedelemségekben csak majd egy század múlva, de alapvetően hatott és a román népi öntudat komoly tényezőjévé vált. Általában Erdélynek igen tekintélyes szerepe van a román krónikás iroMaksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp. 1940. 240. *0 Jakó Zsigmond: lásd 41. jeg^yzet. “ Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939. 65. “ Iczkovíts Emma: Az erdélsd Fehér meggye a középkorban. Bp. 1939. 58. (A 49—52. számú jegyzetekben említett müvek a Település- és Népiség^törté- neti értekezések sorában jelentek meg.) 6* Mályusz Elemér: A mag:yarság és a nemzetiségek Mohács előtt: Mag^yar Művelődéstörténet. II. Bp. é. n. 105—124. V. ö. Mákkai László: Néplségtörténet. Hitel VH, 1942. 59—64. “ Elekes Lajos: A román fejlődés alapvetése. Századok LXXTV, 1940. 179—213., 316—404. Németül; Die Anfänge der rumänischen Gesellschaft. Versuch einer rumänischen Entwicklungsgeschichte im Xm—XVI. Jahrhundert. Bp. 1942. Egy korábbi tanulmánya Moldva legnagyobb fejedelmével és annak magyar kapcsolataival foglalkozik: Nagy István moldvai vajda politikája és Mátyás király. Bp. 1937. 82. Révész Imre: La Réforme et les Roumains de Transylvanle. AECO III, 1937. 279—316. Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár, 1940. 276.
