Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
102 Palotás Zoltán A gyakorlati geopolitika: Sieger szerint »földrajzi szempontok által meghatározott államművészet« (Bluntschli ugyanis a politikát államművészetnek nevezte), vagy Teleki szerint: földrajzi tudásra alapított politika. Ezek alapján, több külföldi szerző nyomán, a politikai földrajz eredményeinek szem előtt tartásával a geopolitika tárgyi felosztását az alábbiakban vázolhatjuk: A) Bevezető rész: 1. a geopolitika történeti kifejlődése és irodalma, 2. tárgya és felosztása, 3. helye a tudományok sorában, 4. módszertani alapja, 5. célja és eredményei. B) Analitikus rész: I. A geopolitika alaptényezői: az állam és részei: 1. az állam fogalma, modem államelméletek, 2. az állam alkotórészei és életfunkciói, 3. az állam élettana, n. Az államterület vizsgálata: 1. az államterület külsőleges elemzése: nagyság, forma, fekvés (ratzeli triász), 2. az államhatárok, határsávterületek, 3. az államterület őelső vizsgálata: az államtest anatómiája, a természeti táj és a kultúrtáj, a közlekedés jelentősége. III. Az állam népe: 1. általános vizsgálat etno- és szociopolitikai szempontból, függőleges és vízszintes tagoltságban, 2. különös vizsgálat gazdasági-, településföldrajzi szempontból: a település és a telepítés geopolitikája. IV. 4 modern államhatalom: viszonya a földhöz, néphez; a béke és háború geopolitikája; a geopolitika érvényesülése az államvezetésben. C) Szintétikus rész: 1. tájegységek (Teleki), 2. különleges tájak: határsávok, stb., 3. harmonikus és diszharmonikus államalakulások, 4. a történelem nagy birodalmainak geopolitikai magyarázata, 5. a Föld nagy tájegységei és a mai „nagytér“-elméletek, 6. az élettér-kutatás stb. Ezt az elméleti részt természetesen alkalmazott rész egészíti ki, ami magyar vonatkozásban a tulajdonképpeni „magyar geopolitika“. Itt az alábbiakat tárgyalnánk: I. Országunk: a magyar állam test politikai vizsgálatának szüksége; határaink és államterületünk történeti tanulmányozása; a trianoni határ elemzése (mint az elméleti rész klasszikus példatára!); jövendő határaink és a szentistváni birodalom feltámasztásának kérdése, annak előfeltételei; közigazgatási határaink; hazánk belső struktúrájának geopolitikai alapjai, stb. n. Nemzetünk: a magyarság településének dinamikai ereje; demo- politikánk, etnopolitikánk és szociopolitikánknak államterületünkkel való összefüggései; a disszimiláció és az idegen szórványok: geopolitikai tuberkulózis; társnépeink az ezeréves haza területén, településterületeik, visszatelepítésük kérdése, stb. in. Gazdaságunk: hazánk talaja és éghajlata, nyersanyagaink; őstermelés, ipar, kereskedelem; közlekedésünk (újjászervezésének fontossága!); gazdasági okok és az agglomeráció; iparvidékek, városok fejlesztése és alapítása, stb. IV. Államhatalmunk: államformánk kérdése; szuverénításunk, függetlenségünk eszménye; külső és belső államvezetésbeli kérdések geopolitikai vonatkozásai; szomszédaink és szövetségi politikánk az elmúlt évszázadok alatt, stb. A SZöBAHOZHATö KÉRDÉSEK KÖZÜL különösképpen fontosnak látszik az élő államterület hélső vizsgálata, az államtestnek ’.nintegy anatómiája. Az államterület hegyszerkezete lenne a »csont