Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
A geopolitika mint államtudomány 103 váz« (még Leonardo da Vincitől származik ez a hasonlat), érhálózata a közlekedési útvonalak rendszere, idegrendszere a hírszolgálat hálózata. A fizikai és szellemi közlekedést nemcsak gazdasági szempontból kell vizsgálni, hanem tisztán államtudományi szempontból is, az államtest élete szempontjából, mint életlüktetésének, békés virágzásának, háborús küzdelmeinek színterét. Az állam- testnek, mint a legegyszerűbb élőlénynek is, karakterisztikonja a mozgás; életcirkulációinak összessége: a fizikai és szellemi közlekedés. Az államélet megszületésével egyidejű és egyértelmű az államtest organikus életlüktetésének megindulása is, — ez az »állami közlekedés« a már előbb is megvolt anetatikus gazdasági és kereskedelmi (fokozat!) fogalom felett pluszt jelent és attól meg- különböztetendő. De lehetne szót ejteni arról is, hogy menn3Úre elmaradhatatlan a települések magyarázata, oknyomozása (a múlt és jelen településeinek elemzése) s u^ancsak a telepítések térbeli kérdéseinek tanulmányozása (a jöw településrajzának fölvázolása). A telepítés kérdése természetesen a geopolitika számára nemcsak a szokványosán értelmezett telepítésprobléma, nemcsak a mezőgazdasági népesség arányosabb földrajzi elosztásának, iparvidékek képzésének kérdésköre, hanem éppen üyen hangsúllyal a városok helyzetének és jelentőségének vizsgálata is: magyar viszonylatban a főváros és a vidéki városok viszonyának, e városok között mutatkozó túlzott aránytalanságok kiküszöbölésének, a vidéki városok fejleszthetőségének, új városok alapíthatásának tanulmányozása. S ha már a példáknál tartunk, meg kell említenünk, hogy éppen a geopolitikától várhatnánk nem egy tudományunk »magyar globusz«-felfogásának megszüntetését, mert a magyar geopolitika nem korlátozhatná figyelő szemét csak a magyar földre és csak a magyar kérdésekre, szükségszerűen államunkat és népünket környezetében tanulmányozná. Végül éppen csak megemlítjük, hogy lehet beszélni makro- geopolitikáról, amely a szövetségi rendszerek, a külfölddel való gazdasági és szellemi kapcsolatok feltárása s a nagy földrajzi hatások és összefüggések feldolgozása; és lehet beszélni mikro-geopoli- tikáról, amely kicsi, eddig alig meglátott fizikai- és művelődésföldrajzi stb. tényezők hatásaira hívja fel a figyelmet (települések vonzásának vizsgálata, egyes határszakaszok oknyomozása, a közlekedés adottságainak elemzése stb.). A GEOPOLITIKA ÉS A POLITIKAI FÖLDRAJZ A GEOPOLITIKÁNAK FENTI TUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSÉT inkább csak a németek használják, a geopolitika jellegzetesen német kifejezéssé vált s a gyakorlati alkalmazásában érvényesülő elfogultság, a Versailles után felburjánzott német propaganda »geopolitikai« túlzásai s általában a német geopolitikai iskola irányítottsága miatt érthető is az »extra-(jermaniam«-külföld idegenkedése a »német fogalom«-tói. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a németeknél geopolitikának nevezett tudománykört másutt, más néven ne művelnék.
