Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
100 Palotás Zoltán Az állam valóságos, fizikai alkotórészeit, az államterületet és a vele elválaszthatatlan összefüggésben lévő népet külön választhatjuk az eszmei résztől, a főhatalomtól, és összefoglalóan államtest- nek nevezhetjük. Vizsgálódásaink vonatkozhatnak csak az államtestre és akkor KjeUén organikus államelméletét anélkül alkalmazhatjuk, hogy vád érhetne: habár az állam személyiség, mégis csak organikus valóságában vizsgáljuk s ezzel lefokozzuk az állam minőségét. Az állam személyiségét a főhatalom jelenti, azt pedig — a maga elvontságában — ez a vizsgálódás nem érinti, megfigyeléseink körétől különválasztja. Természetesen annyira, amennyire ez lehetséges. Mert hiszen a geopolitikának is tárgyalnia kell a főhatalomnak az államterülettel és a néppel összekapcsolódó vonatkozásait; teljes mértékben — nyüvánvaló — a főhatalonmak csak a térbeliségtől elvonatkoztatott szociológiai és jogi része hagyható ki a vizsgálatokból. A geopolitika tehát az állam alapjainak vizsgálata, a »terület -1- nép = államtest« tanulmányozása s — mivel a föhatalom, alkotmány és jogrendszer ennek az államtestnek függvénye — a geopolitika nem más,, mint a politika priusa. Haushofer szerint: »Die Geopohtik soU die kurze, treffende Bezeichnung eines... Zusammenbaus aller für die Erhaltung des Staates im Raume notwendigen Wissenschaften und eine Forderung ihn zu schaffen, wo er noch nicht besteht.«.^ A GEOPOLITIKA ÉS AZ ÁLLAMTUDOMÁNYOK KJELLÉN »Az állam mint életforma« című, már idézett művében kifejti, hogy »az államtudományok területe mindezideig a szűkén értelmezett jogi jellegű államfogalomra korlátozódott, míg a földrajz, statisztika stb. (nyugodtan mondhatjuk: maga az élet!) nagyobb, tágabb, életrevalóbb tartalmat követel. Eljött az idő, hogy elismerjük az államtudomány jogát egy kiterjedtebb, élettel telibb vizsgálati területre is.«« Már a múlt században n3dlvánvalóvá lett, hogy az államtudományok elmaradtak a történeti és természettudományok mögött. Míg ezek át- meg átkutatták az országok és nemzetek életét, addig az államtudomány frigyre lépett a mind elvontabbá váló jogtudománnyal (Kelsen: Reine Rechtslehre!), megelégedett az államhatalom, illetve az alkotmány jogi vizsgálatával, az állam alapvető alkotó részeivel, a területtel és a rajta élő néppel alig törődött. Ratzei, a neves német politikai geográfus, kora államtudósainak fejére is olvasta, hogy tudományuk voltaképpeni alapját, az állam- területet (és az állam népét is) elhanyagolván, rendszere^ a lev^ gőben lógnak, légvárak, papírformák.^ Gróf Teleki Pál élete első “ Haushofer—Obst—Lautensach—Maull: Bausteine zur Geopolitik. Berlin— Grünewald. 1928. 35. 1. • Kjellén Rudolf: Dar Staat als Lebensform. 7 Ratzel Friedrich: Politische Geogo"aphie oder Geographie der Staaten, des Verkehrs und des Krieges. 2. Aufl. München és Berlin, 1903.
