Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Tamás Lajos: A román nép és nyelvi kialakulása
92 Tamás Lajos: A román nép és nyelv kialakulása miracle historique: le peuple roumain. Bukarest, 1937. c. tanulmányában azt állítja, hogy csak első felét Ismeri s így még a polémiához is .szükséges szilárd alapot sem tudja a maga számára megteremteni). Munkánk megjelenése óta több tanulmány és könyv jelent meg, amelyeket ezúton ajánlunk az érdeklődök figyelmébe: Alföldi András, Dákok és rómaiak Erdélyben. Budapest, 1940. (Olaszul: Daci e Romani in Transilvania. Budapest, 1940.). Általában figyelembe veendők az Alföldi-féle Bibliográfia Pannonica (VI. része 1941-ben jelent meg) könyvészeti adatai. — Balázs Éva, Kolozs megye kialakulása. Budapest, 1939. (Az újabban örvendetesen fellendülő településtörténeti irodalom különösen a középkori oláhság viszonyaira fog sok új fényt deríteni). — Documenta históriám Valachorum in Hungária illustrantia usque ad annum IJfOO. p. Christum. Curante E. Lukinlch et adiu- vante L. Gáldl ediderunt A. Fekete Nagy et L. Makkal. Budapest, 1941. (Az oláhokra vonatkozó legrégibb okleveles anyag első módszeres és kritikailag megrostált gyűjteménye). — Elekes Lajos, A román fejlődés alapvetése: Századok LXXIV—1940, 278—313, 361—404. (Termékeny szempontjai erős ösztönzést adnak a további kutatásoknak.) — Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Budapest, 1941. (Hasznos tájékoztatást nyújtó cikkel közül Itt különösen kiemelendők Alföldi András, Kniezsa István, Fekete Nagy Antal, Jakó Zsigmond és Gáldl László tanulmányai.) — A. Fekete Nagy, L. Gáldl und L. Makkal, Zur Geschichte der ungarländischen Rumänen bis sum Jahre 1.^00. Budapest, 1941. (A fenti Documenta tanulságainak összefoglalása; olaszul is megjelent Gontributi álla storia medievále dei Rumeni di Ungheria címen.) — A románok története különös tekintettel az erdélyi románokra. Szerk. Gáldl László és Makkal László. Budapest, 1941. (A szerkesztőkön kívül még Elekes Lajos, Juhász István, Polónyi Nóra, Tóth András és Tóth Zoltán írtak könnyen áttekinthető fejezeteket s nyújtanak becses Irodalmi áttekintést.) — L. Gáldl, L’influsso dcll’umanesimo ungherese sül pcnsiero rumeno. Budapest, 1940. (A tanulmányunkban említett dolgozat olasz kiadása.) — L. Gáldl, Les mots d’origine néo-grecque en roumain á Vépoque des Pha- nariotes. Budapest, 1939. (Kitűnő képet nyújt az újgörög hatásról s hatalmas adattárra támaszkodik.) — E. Gamillscheg, über die Herkunft der Rumänen: Jahrbücher der Preussischen Akademie der Wissenschaften. Jahrgang 1940. Berlin, 1941. 118—134 1. (Egyes erdélyi területeken próbálja kimutatni a román folytonosságot, de érvel nem helytállóak. Fenti munkámról írt ismertetését 1. Südost-Forschungen V—1940, 1—21 I., s ezzel kapcsolatos megjegyzéseimet az Archívum Európáé Centro-Orlentalis c. folyóiratban Randbemerkungen zu einer Rezension von E. Gamillscheg (VI—1940, 340—47 1.). — Iczkovits Emma, As erdélyi Fehér megye a középkorban. Budapest, 1939. — Jakó Zsigmond, Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940. — Juhász István, A reformáció as erdélyi románok között. Kolozsvár, 1940. (Az első tudományos monográfia ebből a tárgykörből.) — Kniezsa István, Magyar- ország népei a XI. században és Erdély földrajzi nevei. Budapest, 1940. (Az Erdély c. albumalakú műben, amelynek román vonatkozású cikkeit Tamás Lajos, Tóth András, Elekes Lajos, Rónai András Írták.) — I. Kniezsa, Ungarns Völkerschaften im XI. Jahrhundert. Budapest, 1938. (Archívum Európáé Centro-Orientalis IV—1938, 241—412 1., és In memóriám Sancti Stephani Hungáriáé apostolid protoregis. Budapestini, MCMXXXVIII.) — Maksai Ferenc, Szatmár megye a középkorban. Budapest, 1940. — Andreas Pannonius, Erdély sorsának ókori gyökerei: Magyar Szemle XXXV—1939, 24—35 1. — S. Pu?cariu, Limba romána I. Bucure^ti, 1940. (A kitűnő román nyelvész sajnos történeti ismeretek nélkül ismétli megszokott elméleteit.) — G. Reichenkron, Dia Bedeutung des rumänischen Sprachatlas für die ungarische und türkische Philologie: Ungarische Jahrbücher XX—1940, 3—34. 1. (A magyar nyelvészeti és történeti irodalom, továbbá a román kérdés irodalmának hézagos ismeretével megírt tanulmány, vö. még: Zeitschrift für slawische Philologie XVII—1940.) — Al. Rosetti, Istoria limbii románé I. Limba latina (Bucure^tl, 1940.), III. Limbile slave meridionale (Bucure^ti, 1940.), IV. Romána comunä (Bucure.sti, 1941.; hasznos, kézlkönyvszerü összefoglalások, több vitatható nézettel). — Szabó T. Attila, Gyergyó helynevei. Budapest, 1940. (Román településtörténeti adatokkal.) — L. Tamás, La romanitá deli’ Oriente europeo: Corvina III—1940, 447—458 1.
