Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 9. szám - Gagybátori E. László: Kodály Zoltán és kórusai
530 Gugybátori E. László: Kodály Zoltán és kórusai kettős lelkét a protestáns eleve-elrendelés hitén és a katolikus liturgia misztikáján keresztül. A Budavári Te Deum nemcsak koronája Kodály eddigi művészetének, hanem jelenti a kibékülést is a zeneértő magyar közönséggel. Ö elment a végső határig anélkül, hogy a maga egyéniségét feladta volna, és ezen belül a lehető legnagyobbat alkotta. Aki Kodályt a Te Deumon keresztül sem értette meg, az a magyar zene számára örökre elveszett. Ez Kodály Zoltánnak és kórusainak jelentősége az európai zene fejlődésében. Csak futólag említett kórusait is érdemes volna részletesen tárgyalni, annyi mindent rejtenek magukban. De többet ér a részletes boncolgatásnál az, ha meghallgatjuk a művet, sőt ameny- nyire tudunk, részt veszünk az előadásában. Hiszen a hatvanéves mesternek az a legfőbb óhaja, hogy minél több zeneértő és zeneművelő legyen az országban. AZT, HOGY A MAGYAR ZENE FEJLŐDÉSÉBEN mit jelent Kodály Zoltán, nem kell külön részletezni. Ez a két fogalom; »magyar« és »zene« (a szó művészi értelmében) Kodály fellépése előtt külön utakon járt és egymást szinte kizárta. Mikor a nemzeti romantika a múlt század vége felé lemondott magasabb művészi eszményeiről és népies elemek üres felhígításává fajult, az Igényesebb zenészek teljesen elfordultak minden zenei magyarságtól. A zenekarban Wagner hangszerelése és feszült hangzatai voltak irányadók, az énekek a felületes érzelmesség szintjén maradtak, a hangszerre írt művek Brahms szellemében klasszicizáltak, a kórusok a Liedertafel állandóan telt és mégis jelentésnélküli akkordjait majmolták. Felsőbb zeneoktatásunk nagyrészt idegenek kezében volt, a zeneileg analfabéta nagyközönségnek az a része pedig, ame- l5Úk tartott valamit a magyarságára, a népszínművek felszínes magyarságában érezte otthon magát. Kodály személyében talált egymásra a legmagasabbfokú zenei műveltség és a föld népével teljesen eg3Úittérző magyarság. Műveiben a nemzetközi zenevilág a legmagasabb értéket, a magyarság pedig igazi népi szellemet találhat. S Kodály egyúttal Magyarországra irányította Európa figyelmét. Bánatos alaptermészete ellenére is rendíthetetlen optimista. Mikor hatvanadik születésnapját ünnepeljük és végigtekintünk azon, amit alkotott és amit elért, a mi lelkűnkben is a remény lesz úrrá a mai válságos időben is. Büszkén állunk a helyünkön és értékünkben bízva, nyugodtan tekintünk a jövő elé. Feltör belőlünk a karácsonyi ujjongás, melyet ő írt jeligéül a Bicinia Hungarica elé: »Örvendjen az egész világ!« GAGYBÄTORI E. LÁSZLÓ
