Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 9. szám - Gagybátori E. László: Kodály Zoltán és kórusai

530 Gugybátori E. László: Kodály Zoltán és kórusai kettős lelkét a protestáns eleve-elrendelés hitén és a katolikus litur­gia misztikáján keresztül. A Budavári Te Deum nemcsak koronája Kodály eddigi művé­szetének, hanem jelenti a kibékülést is a zeneértő magyar közön­séggel. Ö elment a végső határig anélkül, hogy a maga egyénisé­gét feladta volna, és ezen belül a lehető legnagyobbat alkotta. Aki Kodályt a Te Deumon keresztül sem értette meg, az a magyar zene számára örökre elveszett. Ez Kodály Zoltánnak és kórusainak jelentősége az európai zene fejlődésében. Csak futólag említett kórusait is érdemes volna rész­letesen tárgyalni, annyi mindent rejtenek magukban. De többet ér a részletes boncolgatásnál az, ha meghallgatjuk a művet, sőt ameny- nyire tudunk, részt veszünk az előadásában. Hiszen a hatvanéves mesternek az a legfőbb óhaja, hogy minél több zeneértő és zene­művelő legyen az országban. AZT, HOGY A MAGYAR ZENE FEJLŐDÉSÉBEN mit jelent Ko­dály Zoltán, nem kell külön részletezni. Ez a két fogalom; »ma­gyar« és »zene« (a szó művészi értelmében) Kodály fellépése előtt külön utakon járt és egymást szinte kizárta. Mikor a nemzeti ro­mantika a múlt század vége felé lemondott magasabb művészi esz­ményeiről és népies elemek üres felhígításává fajult, az Igényesebb zenészek teljesen elfordultak minden zenei magyarságtól. A zene­karban Wagner hangszerelése és feszült hangzatai voltak irány­adók, az énekek a felületes érzelmesség szintjén maradtak, a hang­szerre írt művek Brahms szellemében klasszicizáltak, a kórusok a Liedertafel állandóan telt és mégis jelentésnélküli akkordjait majmolták. Felsőbb zeneoktatásunk nagyrészt idegenek kezében volt, a zeneileg analfabéta nagyközönségnek az a része pedig, ame- l5Úk tartott valamit a magyarságára, a népszínművek felszínes magyarságában érezte otthon magát. Kodály személyében talált egymásra a legmagasabbfokú zenei műveltség és a föld népével tel­jesen eg3Úittérző magyarság. Műveiben a nemzetközi zenevilág a legmagasabb értéket, a magyarság pedig igazi népi szellemet talál­hat. S Kodály egyúttal Magyarországra irányította Európa figyelmét. Bánatos alaptermészete ellenére is rendíthetetlen optimista. Mikor hatvanadik születésnapját ünnepeljük és végigtekintünk azon, amit alkotott és amit elért, a mi lelkűnkben is a remény lesz úrrá a mai válságos időben is. Büszkén állunk a helyünkön és érté­künkben bízva, nyugodtan tekintünk a jövő elé. Feltör belőlünk a karácsonyi ujjongás, melyet ő írt jeligéül a Bicinia Hungarica elé: »Örvendjen az egész világ!« GAGYBÄTORI E. LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom