Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Magyar Figyelő - Parajdi Incze Lajos: Csallóközi földbirtokpolitika
Magyar Figyelő 49 azon Korona alá a régi mód szerént adják magokat. Melly dologról, ha valaha hitel felett való Confederatio lehet közöttük, felette igen javalljTik. ... Mi a mi temetésünknek helyét rendeltük Erdéllyben Gyula-Fejér- váratt mint szerelmes Hazánkban; minthogy az odavaló fejedelmek ott szoktak eleitől fogva temetkezni: kérjük ő Kegyelmeket szeretettel, nem csak pompával, sem nagy kőttséggel, hanem a mint állapotunk és a mostani időnek fogyatkozása engedi, úgy temessenek el bennünket tisztességesen. CSALLÓKÖZI FÖLDBIRTOKPOLITIKA Szaniszló József a Társadalom- tudomány legutóbbi számában röviden felvázolja a csallóközi földbirtokpolitika általános teendőit. A csehek igen nagy mértékben szétmorzsolták a magyar nagybirtokokat; állami és magánszervezeteik révén cseh, morva és szlovák telepeseknek adták a színmagyar területek valamUyen ürüggyel kisajátítható földjét. A nagybirtokos maga gyakran még meg is előzte a telepesítő kisajátítást: szabad kézből eladta birtokait telepesítő idegen magántőkeesoportoknak. így tett a csilizradványi Füzes-puszta egykori tulajdonosa is. Ebben az időben a magyar kis- és törpebirtokos állt helyt, földjéhez tapadva; ö jelentette ősi földünkön a magyart. Észak-Magyarország 1938-ban történt részleges felszabadítása Csallóközben eszményi feltételeket szolgáltatott a nemzet- és társadalom- politika elvei szerint következetesen végrehajtandó magyar földbirtokrendezéshez. A cseh, morva és szlovák telepesek önkéntes és azonnali távozásával a magyar állam- kincstár erre a célra megfelelő földterületekhez jutott. A 90%-ban mezőgazdasági jellegű csallóközi magyarság kisparaszti és törpebirtokos rétege szorgalmas, értelmes és törekvő emberanyagot kínált fel. Az elenyészően csekély mértékű tulajdoni juttatás mellett egy-egy évre szóló bérletekkel létbizonytalanság érzetében hagyott kisbérlők zsarolják ki a talaj termőképességét. Komárom vármegye Közjóléti Szövetkezete négy évre szóló bérlettel akart segíteni a helyzeten, de az illetékes hatóság — nem tudhatni; miért — elgáncsolta. A csilizradványi Füzes-puszta 2100 holdja teljesen földtelen kisbérlők kezére került. A hangya- szorgalmú kisbérlők a magyar ember bámulatos kitartásával három év alatt látható gyarapodást értek el: állatállománsrra tettek szert, szerény forgótőkét gyűjtöttek, 3—6 holdas bérletükhöz illő befektetéseket eszközöltek. Ekkor azonban (1941) a régi tulajdonos — aki szabad kézből, saját elhatározásából adta el birtokát egy szövetkezeti alapon telepítéssel foglalkozó morva magánintézetnek — 2100 holdját (a birtok elsőosztályú termőföldjét) megkapta bérletbe. A kincstári kezelésben maradt 1000 holdból 700 hold mezőgazdasági célra nem hasznosítható terület (nádas, vízjárás, ártér). A külön- bözetet alkotó 300 holdnyi harmadrendű termőföld most 3—6 holdas bérletek helyett 1—2 holdas nsúlakban oszlik meg a jó földtől elesett kisbérlők között. Az egykori tulajdonos, most főbérlő, a 2100 holdból 500 holdat egy tagban albérletbe adott egy 600 holdas zalai földbirtokosnak; ez a terület a birtok első minőségű fŐIHjé. A megmaradt 600 hold kisebb részben másod-, nagyobb részben harmadosztályú földjét pedig ugyancsak bérbe adta a régi kisbérlőknek, akik azelőtt közvetlenül a kincstártól bérelték. Tehát beékelte magát az államkincstár és a kisbérlők közé s a haszonbérviszonyok ügyes forgatása révén
