Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 7. szám - Magyar Figyelő - Barát Jenő: Háború és népszaporodás
444 Magyar Figyelő Belgiumban a természetes szaporodás helyett a népesség fogyása állott be és az azelőtt is fogyó népességű Franciaországban 1940-ben a népmozgalom eredményei ijesztő mértékben negatívokká váltak. Az első két év eredményei alapján (Finnország, Spanyolország, Jugoszlávia, Nagybritannia és Oroszország adatai hiányzanak). Francia- országot és Belgiumot sújtotta legérzékenyebben a háború. Érdekes, hogy a kezdettől fogva háborúban álló Németbirodalomban az 1940. évi születések arányszáma semmit sem változott. Bizonyítéka ez annak, hogy mindent elkövettek, a múlt tapasztalatain okulva, a jövő nemzedék érdekében. A háború tulajdonképpeni hatását csak az 1941. évben éreztette, melyre vonatkozóan dr. Kovács Alajos hírlapi közlések alapján kiszámította, hogy míg a háború közvetett hatásaként mind Franciaországban, mind Belgiumban a születések arányszámának csökkenése 33%-os, addig a Németbirodalomban csak 7%-OS, Olaszországban pedig csak 6%-OS. A Cseh-Morva protektorátus területén a Németbirodalomhoz való csatolást követő évben a születések arányszáma ugrásszerűen emelkedett, ami mással nem magyarázható, mint azzal, hogy az emberekben megnövekedett a biztonságérzet, ami termékenyítő hatással van a születési arányszámra. A spanyolországi polgárháború eredményei igen élénken szemléltetik egyrészről azt, hogy milyen káros hatással van a háború a születési arányszámra, másrészről azt. hogy a béke visszatérése ugyanolyan gyorsan és ugyanolyan mértékben fejti ki áldásos hatását. A polgárháború harmadik évében Spanyolországban a születési arányszám 15.4-re esett a normális viszonyok között 24—25-ös arányszámról; ez a franciaországi 33%-ot meghaladó 38,4 %-os csökkenést jelent. A belső háború megszűnése után hamarosan mutatkoznak a béke kedvező eredményei a születési szám növekedése terén is, úgy, hogy 1940-re a születési arány felemelkedik ismét, a normálist megközelítő 22,8-re. A belső háború vagy a háborúban való leveretés sokkal inkább érezteti káros hatását, mint a győzelmes, az ország határain kívül vívott háború. Győzelmes háború esetében megvan a belső biztonságérzet, mely szintén elhatározó fontosságú szabályozója a születések arányszámának, erősödik a nemzet jövőjébe vetett hit az emberek lelkében és a jövő nemzedékről való gondoskodás ösztökéli adott pillanatban a harcokban részt nem vevő produktiv korcsoportot. A belső biztonságérzet erősítése mellett, elsőrendű feladata minden háborút viselő államnak, hogy a katonai veszteségeknek a lehető minimálisra való csökkentésén túl- menőleg a jövő nemzedék érdekében minden lehető intézkedést megtegyen. Az emberanyagban való ilyen természetű gazdálkodás a veszteségek arányszámának leszorítását eredményezi és megakadályozza a nemzet normális szaporodásának feltűnőbb visszaesését. Barát Jenő
