Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 7. szám - Entz Géza: Szász író Erdély történelméről

416 Bónis György centrifugális erőket, csak úgy tehetjük jogunkat valóban a magyar élet keretévé, ha nemzeti sajátságainkat tudatosan megőrizzük, sőt ha lehetséges, azokat megillető és elvesztett helyükre iktatjuk vissza. MIK AZ üTJAI ennek a jogi megújhódásnak ? Szinte természe­tesnek tűnik fel előttünk, hogy ha mai rendszerünk elszakadt a múlt hagyományaitól és elhajolt a széles néprétegek életétől, akkor ennek a két erőnek a működésével kell azokhoz visszavezetni. A proprium ius útjai tehát: a jogtörténet és a jogi néphagyomány. A régi jogszabályok nemcsak koruk felfogásának tükrözői, ha­nem mindig egy adott helyzet megoldásai is. A jogalkotónak sok­szor keservesen kellett megküzdenie az ellentétes érdekek, szerzett kiváltságok nehézségeivel és minden megnyilatkozása egyúttal vá­lasz is volt egy akkor bizonyára fontos vagy éppen égető kérdésre. S azt még modernségünk büszke öntudata sem felejtetheti velünk, hogy voltaképen nmcs új probléma, csak a problémának van új és új arca. Különösen társadalmi szabályozásnál, amilyen a jog is, az alaphelyzetekben mennyi hasonlóság mutatkozik évszázadok különb­ségei mellett is! Szerzési vágy, családi önzés, társadalmi osztályok túlzott kiváltságai, feltörekvő rétegek nemcsak korunk sajátosságai. Még olyan különleges problémára is, mint a zsidókérdés, mennyi megoldási kísérletet lehetne idézni a magyar jogtörténetből. De a magánélet jelenségei sem mutatnak olyan eltérést a múlttól, mint gondolnók. Nem szólunk itt természetesen olyan vívmányokról, amelyekről azelőtt jogszabály nem is lehetett, például légjogot nem alkothatunk régi magyar mintára. De az ősiség mélyén n3mgyó alap­elv, a »vérség ótalma«, mint Frank mondotta, bizony független ko­roktól és országoktól. Azokból a kísérletekből, amelyeket egy hosz- szabb jogfejlődés nyújt nekünk, sokkal több tanulságot vonhatunk le, mint azt régi jogszabályaink ódon nyelve és nehézkes kifejezései sejtetik. Minden népek hasonló tanulságai közül azért nyúlunk most már a mieink felé, mert azokat a kísérleteket, amelyekből származ­nak, ezen a földön a mi őseink végezték el. Ebben a választásban senrnii része nincs az érzelemnek. Nem szorul különösebb bizonyí­tásra, hogy egy fizikai kísérletre milyen hatása van a hőmérséklet­nek, a használt anyagok tulajdonságainak; ugyanígy a társadalom testén végzett kísérletezésnek is ezer és ezer heljn tényezője van. Egy kísérleti eredmény lehet tökéletes Izlandban, de azért még nem biztos, hogy nálunk nem végződnék ugyanaz a próbálkozás teljes kudarccal. A kolozsvári töltöttkáposzta, röviden, a magyarnak or­vosság, a szásznak halál: vannak jogintézmények is, amelyek átülte­tése a magyar fajt teszi nyomorulttá. Ha tehát e^ jogszabály eset­leg már többször is bevált a magyar földön, régisége ellenére is jó hasznát vehetjük. Az élet sokszor a mi fajtánk bőrén igazolta a földrajzi és néprajzi tényezők hatását a jogalkotásra és főleg a jog­szabályok érvényesülésére. Csak egy példa: a mai magyar élet legégetőbb problémája a földkérdés. Nem is egy évszázad szabad forgalma megtanított arra, hogy nem minden haladás, ami annak látszik: a magyar föld nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom