Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg

A SZÉKELY NÉPFELESLEG

1902 AUGUSZTUS HAVÁBAN, tehát negyven esztendővel ezelőtt zajlott le a nevezetes csíktusnádi székely kongresszus azzal a kimondott céllal, hogy a székely kivándorlás okaival és megszüntetésének lehetőségeivel foglalkozzék: »...mert hazánknak egyre több polgára hagyja el szülőföldjét s idegen országba való vándorlás által kívánja sorsát javítani.. .«i Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület áll a kongresszus hátterében, ő ismeri fel a szükségletet, hogy »a kivándorlás okainak mibenléte s a megszüntetésére alkalmas intézkedések megjelölése az ország különböző részeiben megtartandó kongresszusok útján és a közvetlenebbül érdekeltek meghallgatásával tárgyaltassék«^ s a kongresszusnak az a nevezetessége és jelentősége, hogy a Székelyföld összes kérdéseit® megvizsgálni igyekezett s ma is itineráriumot kapunk a kezünkbe, hogy a székelyföldi problémák rengetegében el ne tévedhessünk. Elogy ez az útbaigazító sok részletében már akkor is tévedésekre épült és ma csak kritikával vehetjük a kezünkbe, — alig kisebbíti a kongresszus fenti érdemét s a kiadott részletes jegyzőkönyv értékét, mert a megoldás útvonalait kétségkívül nem megtervezni, hanem csak módosítani és javítani kell. Sőt a pozitívumból és negatívumból egyaránt olvashatunk és érthetünk, ha le tudjuk győzni a kongresszus-korabeli előítéleteket és ha nem befolyásol sem az egyik, sem a másik oldal máig változatlan vélekedése, politikai meggyőződése és egyoldalú nemzetszemlélete. Ha tekintetünket csak a fölvetett és megvitatott problémákra rögzítjük és nem érdekel, hogy a plénum helyeselt-e vagy bevett szokásként »eláll«-t kiáltott, ha azt nézzük: miben látták akkor a kérdés lényegét s a megoldás lehetőségét és helyes volt-e e szemlélet, egyezett-e a valósággal, kielégítette-e a valóságos szükségleteket, — úgy e régi kongresz- szus ma különösképpen időszerű anyagot tartogat számunkra: olyat is, amelyet változatlanul újból a közvélemény elé kell tárni s olyat is, amellyel perbe kell szállni, meg kell cáfolni vagy módosítani kell, hogy további tévelygés elejét vehessük.

1 Székely Kongresszus. Megtartatott Csík-Tusnádon, 1902. évi augusztus hó 28., 29. és 30. napján. Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Eg^yesület. (A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. Sajtó alá rendezte Buday Barna kongresszusi főtitkár.) Budapest, 1902,18.

® A csiktusnádi székely kongresszust az OMGE, a Székely Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara és a Marosvásárhelyi Székely Társaság közreműködésével rendezte s azon a földmívelésűgyi, kereskedelmi, honvédelmi és igazságügyi miniszter, a székcl5rföldi törvényhatóságok, az erdélyrészi vármegyei Gazdasági Egyletek, a különböző Székely Társaságok, a bukaresti Magyar Társulat és Szent István-Társulat,. az Országos Központi Hitelszövetkezet, az Országos Nemzeti Szövetség és más kevésbbé jelentékeny közületek képviseltették magjukat.

“A kongresszus öt szakosztályban tárgyalta a tervbevett óriási anyagot: I. östermelési szakosztály, II. ipari, kereskedelmi, munkásügyi, értékesítési és