Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg
Venczel József: A szclcely iiépfelesleg 19 NÉPSŰRŰSÉG ÉS ÁLLÓ NÉPFELESLEG LEGELSÖSORBAN talán azt a kérdést vehetnénk elő, hogy miben látták abban az időben a kivándorlás csökkentésének a legtermészetesebb és legegyszerűbb ellenszerét. Röviden felelve: abban, hogy a Székelyföldön emelni kell a keresetképességet, mégpedig — mezőgazdasági népességről lévén szó — a mezőgazdasági népesség keresetképességét a mezőgazdaság körén belül, tehát olyan mezőgazdasági reformra van szükség, mely a föld termékenységét növeli, a természeti adottságokat jobban kihasználja s ezzel a jövedelmet fokozza,^ mert — megállapították — a Székelyföldön mindenekelőtt a gazdagodás lehetőségeit kell megnyitni: a tőkeképződés teheti csak lehetővé a nagyobb távlatú gazdasági tervek megvalósítását. Eddig a pontig minden helyes, ma is időtálló gondolat ez: a keresetképességet kell emelni, a jövedelmezőséget kell növelni, a tőkeképződést kell elősegíteni. De már meggondolkoztató az az álláspont, amelyet a kongresszuson — vita közben — az akkori földmívelésügyi miniszter képviselője hangoztatott s amelynek értelmében: a székely kivándorlás oka nem a terület szűke, hanem a szegénység''. Ez a gondolat akkor is és azóta is uralkodó nézet a székely kérdés megítélésében. Akkortájt arra utaltak®, hogy 1900-ban a Székelyföld népsűrűsége km--ként 37.0 lélek Erdély „ „ 42.9 „ Magyarország „ „ 59.5 „ tehát a székelyföldi népsűrűségi hányados olyan kicsiny, hogy hozzá hasonló az egész országban alig van: csak Máramaros, Besz- terce-Naszód népsűrűsége kisebb a Székelyföldénél. Később meg arra hivatkoztak", hogy 1930-ban a trianoni Magyarország népsűrűsége km"-ként 93.4 lélek a mai Magyarország „ „ 79.1 „ az egész Erdély akkori „ ,, 50.4 „ a Székelyföld „ „ 36.4 „ és Erdélyben csak Beszterce-Naszód népsűrűsége kisebb ennél, a Fogarasé meg közel ugyanekkora. közlekedési szakosztály, III. birtokpolitikai, adó- és hitelügyi szakosztáiy, IV. közművelődési és közegészségügyi szakosztály, V. kivándorlási és fürdőügyi szakosztály. * T. Nagy Imre előterjesztése. Sz. Kongr. 51—52. ® Sierbán János orsz. tejgazdasági felügyelő fejtegetése. U. o. 59. “ V. ö. Siklódy István fejtegetéseivel. U. o. 135. Ugyan Siklódy a továbbiakban a mi fenti álláspontunkat súrolja, mert a népsűrűség-számításban korrekciót aikalmaz, azonban az iparfejlesztésre való tekintettel — mivel az iparfejlesztés nagyobb népsűrűséget kiván — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kitelepítés útját állaná éppen a székely nép óhajtott közgazdasági fellendülésének. 'V.ö. pl. Viía Sándor: A Székelyföld önellátása. Hitel, 1937. évi 4. sz. 269— 270., 280.; Bözödi György: Székely bánja. Kolozsvár, 1938, 126—127.
