Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - László Dezső: Korszerű magyarság
Korszerű magyarság Í7 Széchenyi Istvánnak egyik alapvető gondolata, hogy az állami élet átalakítását bizonyos mértékig meg kell előznie a társadalom átalakulásának. Minél erőteljesebb a társadalmi átalakulás folyamata, annál nagyobb a serkentő hatása az állami élet felelős tényezőire. Ha az a sok mai magyar társadalmi alakulat és szervezet rájön döntő szerepére, s a maga keretén belül megvalósítja azt a korszerű magyarságot, amelyet a magyar élet állami keretei között szeretne látni, akkor a magyar átalakulás ügye máris túljutott a Ru- biconon. Az egyéni és társadalmi élet átalakulása, korszerűsödése nélkül a nemzet újjászületése puszta illúzió és haszontalan álom-kerge- tés. Végeredményében a magyar nemzet magyar emberekből tevődik össze, tehát a nemzet megváltozása egyet jelent az egyének megváltozásával. Az állam elé az eszményeket a társadalom tűzi ki s a társadalom készteti az államot, hogy az eszmények megvalósításában minél gyorsabban és sikeresebben működjék közre. Csak sorrendben és nem értékben utolsónak mutatunk rá arra a szerepre, amelyet a korszerű magyarság kialakításában a törvény- hozásnak kell betöltenie. Magától értetődő, hogy a törvényhozás fekteti le azokat a gazdasági, társadalmi és közművelődési kereteket, amelyek a magyarság létét a korszerűség követelményeinek megfelelően védelmezik és szabályozzák. El kell ismerni, hogy a magyar törvényhozás számos olyan törvényt alkotott, amely a korszerű magyar élet követelményeinek sok tekintetben megfelel. Ennek a törvényhozói munkának azonban ki kell terjednie a magyar élet egész területére s kielégíteni a korszerűség összes követelményeit. Sokan mondják, hogy addig nem következik be a magyar élet általános jellegű, korszerű, átalakulása, amíg nem támad egyetlen olyan magyar »vezér«, aki személyében megtestesíti és kifejezi a korszerű magyarság minden feltételét és parancsát. Nem valószínű, hogy egyetlen ilyen magyar ember támad. Az viszont bizonyos, hogy a magyar nemzet tagjai közül többek lelkében történt meg a korszerű magyar átalakulás, s intézményeink, társadalmi alakulataink és szerveink közül is sokkal számosabban idomultak már a korszerű magyarság követelményeihez, semmint gondolnék. Njni- godtan elmondhatjuk, hogy a korszerű magyarság körvonalai egyre erőteljesebben bontakoznak ki az egész magyar nemzet arcán. Ezeknek az egyénekben kialakult gondolatoknak, társadalmi szervekben lerögzített terveknek összesűrítése és öntudatos szolgálatba szervezése a legsürgősebb magyar feladat. Talán nem egy magyar nagyember, hanem sok kisember, nem egyetlen nagy párttá tömörülés, hanem a nemzeti élet sok kisebb-nagyobb tényezője közös munkaképpen fogja a korszerű magyar átalakulást megvalósítani. Ez a mód sajátosan eredeti lesz a magyarság mai átalakulásában. Nekünk nem azt kell várnunk, hogy történjék valami a korszerű magyarság kialakulása érdekében, hanem cselekednünk kell azt, aminek eredményeképpen az átalakulás feltétlenül bekövetkezik. LÁSZLÓ DEZSŐ