Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 2. szám - Magyar Figyelő - Erdei Ferenc: Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője

MAGYAR FIGYELŐ TESSEDIK SÁMUEL, A MAGYAR ÖNISMERET ÚTTÖRŐJE Kétszáz éve, hogy született e kü­lönös férfiú, aki a szarvasi evan­gélikus-tót eklézsia pásztorolásán és Szarvas mezővárosának az épít- getésén keresztül jutott el a mara- dandóság óceánjába. Különös em­ber volt, mert nemcsak szokatlanul kicsiny és póri dolgokra pazarolta kiválóan nagy tehetségét s éppoly kiválóan nagy műveltségét, hanem mint ember is furcsán ellentétes jellemvonásokkal forgolódott a vi­lágban. Rideg, konok egyéniség volt, aki ugyancsak kemény fegye­lembe szorította magát is, meg a körülötte levő világot is, ugyan­akkor azonban rajongó lélek volt, aki állandóan a legszebb emberi eszmények iránt való lelkesedésben élt. Még furcsább ellentét karakte­rében, hogy mélyen idealista volt, a kor felfogása szerint meggyőző­déssel hitt az isteni gondviselésben, az észszerűség törvényeiben és az ember nagyszerűségében, ugyan­akkor azonban a leggyakorlatibb törekvésekben munkálkodott állan­dóan. Olyan széplélek volt, amUyen- nek egy papnak s egy filozófusnak kell lenni, s olyan ügyes és vállal­kozó, mint egy gyáros vagy egy kereskedő. Kis körben, de nagy dolgok kö­zött lefolyt élete sokféle művet ter­mett. Ügyis, mint nevelő, úgyis, mint agrár-újító, nevezetes műve­ket hagyott hátra. Gazdasági isko­lája és a szikjavításban elterjedt módszere, széles körben őrzik em­lékét. Számunkra azonban, s éppen a mai időkben, legpéldásabbak és legnagyobb értékűek azok az írás­művei (a Szarvasi nevezetességek, a Paraszt ember Magyarországon, s az Önéletírása), amelyekben ko­rának gazdasági, társadalmi és kul­turális viszonyait rajzolja meg cso­dálatos hitelességgel. E művekben szomorú, kétségbe­ejtő, s magát a szerzőt is elkese­rítő képek rajzolódnak ki, minde­nütt a lesújtó képek mellett azon­ban ott vannak egy bizakodó építő- és nevelőmunkának az útmutatá­sai is. Sőt ezek a munkák nem is elsősorban a helyzetet föltáró raj­zolatok, hanem egy serényen mun­kálkodó építő szándékának a kiin­dulásai vagy éppen beszámolói. Ez a Tessedik a mélyebb magyar önismeret úttörője, ö volt az első, aki értően közeledett a magyar tár-, sadalom mélyebb területeihez, s azokat szinte szociográfikus részle­tességgel jellemezte. Abban is ő volt az első, hogy a feltárt helyzet jobbítására részletes és gyakorlati javaslatokat tett, s e javaslatokat nem írói ébresztő szándékkal, ha­nem vállalkozó, kezdeményező fele­lősséggel tette meg. A komoly helyzetismeret mindig méri a dolgokat. Ügy jellemzi a va­lóságos helyzetet, hogy valamilyen mértékhez viszonyítja, s az így megragadott valóság rajzával va­lamilyen alakító szándékot szolgál. Tehát nemcsak leírja és megraj­zolja egy társadalom állapotát, ha­nem azt is megmondja, hogy ez a helyzet hogyan áll a világban, s megfogalmazza, hogy ez az állapot milyen szintet képvisel más valósá­gos és elképzelhető állapotok kö­zött. S ha valóban jó és helyes a valóság megfogalmazása, akkor az is velejár, hogy a kívánt jobbítások és alakítások felé megbízhatóan utat tud mutatni. Tessedik Sámuel helyzetismerete

Next

/
Oldalképek
Tartalom