Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Magyar Figyelő - Erdei Ferenc: Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője
Magyar Figyelő 117 példásan ilyen. Hangjában szinte felháborodott leleplezés, s tartalmában is elszomorító. Ilyen kétség- beejtően és siralmasan rosszul áll gazdaságunk, társadalmunk és kultúránk állapota a »népi« rétegekben, ez az állandó értelme leírásainak. Nyilván voltak számosán akkor az országban, vezetők és elöljárók között is számosán, akik ugyanezt a helyzetet távolról sem látták ilyen elszomorítónak, sőt »nemzeti karakternek« állították e rideg és kietlen életet. Tessedik azonban megmérte ezt az állapotot és mértékei szerint találta elszomorítónak. S ezt a mértéket nem a nemzetiesség ködében, de még csak nem is a korszellem követelményeiben találta meg. Pedig jelesül a kor embere volt, életrajzírói a »korszellem misszionáriusának« nevezik gyakran, a szarvasi pap azonban ennél nagyobb érvényű mértékkel mért. A kor eszméi tüzelték föl, azonban a korszerűség érvénye őt nem nyugtatta meg, csak általánosabb emberi értékeknél tudott kikötni. Tehát a nagyobb emberi méltóság és egy értelmesebb világ törvényei voltak az ö mértékei, s ilyen mértékkel mérve találta siralmasnak a körülötte levő állapotokat. S mert meggyőződéssel találta rossznak a népi helyzetet, minden megállapításánál nyomban szenvedélyesen kívánja a jobbítást, s ennek az útját legalább olyan buzgalommal firtatja, mint amüyen részletesen jellemzi a rossznak ítélt valóságot. Amilyen elkeseredett leleplező, olyan bizakodó jobbító. Tehát egészben véve se nem pesszimista, se nem optimista. Sötéten látó ott, ahol valóban sötétség van, tehát a valóság rajzánál, viszont bizakodó, sőt lelkesedő, amikor a jobbítás útjai felé néz. A valóság minden rettenetessége nem elég ahhoz, hogy építő és alakító kedvét lelohassza, viszont lelkesült építő szándéka sem elég ahhoz, hogy a valóság megítélésében szépítésekre ragadja. Ez a hiteles helyzetismeret és ez a komoly alakító szándék, az úttörő tiszteletreméltó érdeme. Minden jó helyzetismeret és minden helyes alakító szándék ilyen. Tessedik érdeme csak az, hogy ő tette az első komoly lépéseket ezen az úton. Viszont példamutató nagysága, hogy helyzetismerete mégsem elfogult vagy elferdült, hanem tárgyilagosan megbízható s mindig pontosan részletező. Alakító szándéka pedig komoly hozzányúlás és kezdeményezés, nemcsak ébresztő szó és jámbor óhajtás. A jobbítás komolyan vett szándékát képviseli, s ezt maga veszi elsősorban komolyan. Használható javaslatokat tesz a jobbítás útjaira vonatkozóan, hiszen magának teszi ezeket elsősorban. Ebből a politikus érzésből fakad hallatlan gyakorlati buzgósága s ezen alapulnak nem kevés sikerei. Tessedik nem nemzetébresztő politikus író, aki a maga szerepét és a maga felelősségét betöltve látja abban, hogyha elmondja a maga véleményét és elkiáltja a maga mentő eszméjét, s íizután a maga által gerjesztett révületbe esve csak siránkozik vagy átkozódik. ö gyakorlati építő és nevelő ember, aki maga teszi meg azt az első lépést, amit helyzetismerete és politikai eszméi alapján szükségesnek tart. Sőt nemcsak az első lépést teszi meg, hanem mindazokban a dolgokban, amikre ereje futja, vállalja a legrészletesebb fáradozást, sokszor kínlódást és küzködést is azért, hogy a megkezdett úton az eredményig eljuthasson. így munkálni a valóság ismeretét s így törekedni a leplezetlenül föltárt valóság jobbításán, külön- külön is példamutató nágyság. Tessedik, az úttörő érdemén kívül, e kettős nagyság eléggé meg nem becsülhető példája számunkra éppen mostani napjainkban. Ha tehetünk valami jót és érdemest világunkban, az csak ez a kettő lehet: tárgyilagos helyzetismeret és praktikusan vállalkozó alakító-nevelő munka. Erdei Ferenc
