Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám
VISSZAPILLA NTÄS .Jaj azon egyénnek és kivált azon nemzetnek, mely férfiúkorba lépvén, mikor az értelem nrodalmának kellene kezdődnie, még mindig szive andalgásai után indul. .. . Országlási rendszeremnek alapja az, hogy az észnek is külön működési köre van, a szív* nek is, és hogy országlásban egyedül az észnek szabad működni, a szivnek ellenben jóra, nemesre gerjesztésen kivül még motszanni sem." (Széchenyi; A kelet népe). A HITEL ELSŐ SZÁMA félévtizeddel előbb, 1936 februárjában jelent meg. Fehér címlapján jelképként sorakoztak a „Hitel“ 1830, évi első kiadásának felnagyított címbetűi s szótlan beszéddel tanúskodtak a szerkesztők széchenyies hitvallása mellett s A hitel tágas értelemben: hinni és hihetni egymásnakA nevet előbb egy ujság-formátumú félhavi lap tette ismertté, a „kis“ Hitel, melyet 1935 januárjában néhány húszévkörüli főiskolai hallgató és író alapított (szerkesztős Koós-Kovács István, a fiatalon elhunyt költő, főmunkatársak s Bözödi György, Cselényi Béla, Flórián Tibor, Heszke Béla, Juhász István, Kárász József, Kiss Jenő, Makkai Ernő, Makkai László, I. Nagy Géza, Szabédi László, Szabó Lajos, Szenczei László, Tóth Zoltán, Venczel József és Vigh Károly); az új Hitel azonban mindenben s formában, célkitűzésben és szerkesztésben egyaránt különbözik emettől, mely rövid féléves élete alatt csak annyit tehetett, hogy megvitatta az akkor éppen időszerű nemzedéki kérdést« fölvetette a nemzeti önismeret néhány fontos szempontját s megajándékozta szellemi életünket a Hitel folyóiratnévvel. Az új Hitel már nem nemzedéki lap, hanem nemzetpolitikai szemle és nem a szépirodalom, hanem a tudomány felé tájékozódik, „Egymásról alig tudó, bár egyként gondolkodó „egyedüllévő magyarok“, akikhez a Hitel szól“ - írják a szerkesztők. — „Közvéleményt alakítani, az együtt- menetelés lelki feltételeit megteremteni, — ez a cél. Az átszervezés s az új forma, a munkatársi kör kiszélesítése, a folyóirat új jellege egyaránt ezt szolgálják! a való tények feltárásával, a meggondolkoz- tató igazságok rendszerezésével a cselekvő fiatal magyarok életútjának tudományos megalapozását nyújtani. Nem önző különállás, még ke- vésbbé meggondolatlan elkülönülés ez. Úgy érezzük, sokak ajkáról szabadítjuk fel a szót, amikor tudományos eredményekre támaszkodó és a közirás eszközeivel élő nemzetpolitikai szemlénk a fiatal magyarság önmagába vetett hitét kü’detéssé akarja öntudalositani s hitelt akar szerezni mély gyökerű igaz hitének“. „Tanúságot teszünk az erdélyi fiatal magyarság hitéről s népünk önmagába vetett hitelét óhajtjuk“.
