Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Székely Márton: Intő közgyűléti példahiggadt, tiszta álláspontot foglal el ezekkel szemben. Esami legjobban megkap, az az erkölcsi magatartás szilárdsága. Ez mind a Magyar Vi lágnézetből, mind az emlékkönyvben közölt többi megnyilatkozásból kiárad. Az itt megnyilatkozó nemzedék lezárt egész. Legtöbbjük elérte az emberélet útjának felét, sokan túl is jutottak rajta. Életkoruk szerint nem tekinthetők már fiataloknak, de azok életösztönük szerint. Ma már számosán vezetőszerepet töltenek be, de erre hiva- tottságukat nem kiváltságnak, ha nem a szolgálatra való elkötelezettségnek tekintik s nem azonosítják osztályukat a nemzettel. Hűség, becsület, felelősségérzet, szaktudás azok az alapok, amelyekre életüket emelni akarják: „Kevéssel több erényt felmutatni a vétkeknél“ — mint a költő mondja s ez a kevés, mint a történelem során annyiszor, megmentheti a nemzetet. Munkájuk komoly és alázatos munka, szolgálat és szolidaritás, s céljuk t áldozatkész, értelmes, tisztánl^W, egészséges lelkű középosztály kialakítása, úi életformák megteremtése, S elsősorban saját életüket állítják ennek a munkának a szolgálatába, S a hangsúly éppen ezen van t a reformot, változtatást önmagunkon kezdeni, a magasabb- rendű, erkölcsi cenzussal összekötött kiválasztásra a magunk körében példát mutatni, a társadalmi szolidaritás szükségét és eredményét a magunk tömörülésén keresztül bizonyítani. A mi lelkileg egymásra talált nemzedékünk, amely annyiszor kereste a közös eszmények és a közös munka megteremtésének módjait, tanulhat a példából, íme, nemcsak a közös harcra verődhetik össze egy nemzedék és nemcsak a nagy csatákban kell egymásra ta- találnunk, hanem a mindennapi munkában is. S az ugyanazokra az életelvekre építők szolidaritása olyan erő, amelyet sem az idő, sem a távolságok meg nem törhetnek, V. S. INTŐ KÖZGYŰLÉSI PÉLDA Egyik jelentős feladatokra hivatott intézményünk nemrég tartotta évi közgyűlését. A közgyűlés úgy folyt le, ahogy azt évek hosszú során át megszoktuk. Az igazgatósági jelentés s a jövő év munkaterve alig kelt érdeklődést, de a választás annál inkább, különösen ha két párt vetélkedik egymással. Intézményeink, szervezeteink életében a közgyűléseken kínálkozik lehetőség szélesebb rétegek számára is, hogy véleményüket hallassák, az intézmény fejlesztésébe irányitólag beleszóljanak, jövőjét a maguk elképzelése és akarata szerint alakítsák, Ehelyett egyéni és csoportérdekek ütköznek meg egymással s nem bizonyos, hogy az ütközetből mindig az erkölcsi érték kerül ki győztesként. Az intézmények vezetőségei is nem egyszer némi szorongással készülnek a tisztújító közgyűlésekre és a független, önálló véleményt nyilvánító közgyűlési kiküldött helyett sok helyt a behunyt szemű, engedelmes vagy befolyásolt ember a szívesebben látott. Elhanyagoljuk a közéleti erkölcs fejlesztését. Hiányzik az öntudatra és tisztánlátásra nevelés, a bizalom tömegeink érettségében, de igen gyakran hiányzik a vezetőknek egymás iránti bizalma is s így nem csoda, ha közéletünkben egyre-másra visz- szás jelenségekkel találkozunk, S