Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Metamorphosis Transylvaniae
78 Vita Sándor: A budapesti Soikivb emlékkönyve h BUDAPESTI SOL-KLUB EMLÉKKÖNYVE A háborút követő évtized Magyarországon a belső vívódások ideje. Baráti beszélgetésekben egyre gyakrabban vetődnek fel a magyarság létének, hivatásának, megmaradásának kérdései s egyre többeket nyugtalanítanvk. Keresik a társadalmi szolidaritás ébredésének jeleit, a belső ellentétek megszüntetésének módjait s a körülmények által követelt új életformákat. A vívódásokból, vitatkozásokból akciók indulnak meg, körök, egyesületek alakulnak, programok születnek. A mozgalmak többnyire ké- részéletűek, az egyesületek megszűnnek, vagy tagjaik cserélődnek ki, a programok többnyire csak részletigazságokat tartalmaznak. A háború utáni nemzedék, a harmincévesek nemzedéke, nehezen találja meg a maga helyét és szerepét a nemzet életében. Nemrég egy egyszerű kiállítású füzet került a kezembe, annak a nemzedéknek üzenetét hozta, mely jórészt még a háború alatt nevelődött s közvetlen a háború után érett férfivá s magában hordozta a magyar lét összes kérdéseit és ellentéteit, talán elsőnek igyekezett utat törni egy mélyebb, emberibb, igazabb magyar élet lehetőségei felé. A budapesti Sol-klub emlékkönyve egy magyar klub életének tíz évéről számol be, A klub szónak a kaszinóhoz hasonlóan a ma gyár nyelvhasználatban van valami kellemetlen mellékzöngéje. Végnélküli kártyacsaták vagy kávéházi unalom, kissé dohos levegő, ijesztő problémátlanság jellemzi társasköreinket, A Sol-klub arra mutat példát, milyennek kellene lenniök ezeknek a köröknek, ha az a szellem élne bennük, mely egy évszázaddal ezelőtt Széchenyi sarkalá- sára létrehozta őket. A klub szó itt nemcsak hasonló gondolkozásé barátok társaságát jelenti, hanem valóban munkát is. Ez a munka társadalmi jellegű és részint hetenkénti klubvacsorákon, részint a szakosztályokban folyik. Azok, akik egy évtizeddel ezelőtt közös gondjaik és törekvéseik révén ebben a tömörülésben összetalálkoztak, azóta is hűen kitartanak eszményeik és egymás mellett. Nem kedvetle nedtek el, ha azt látták, hogy eszméik a társadalomban lassabban törnek utat, mint ahogy talán eleinte gondolták, nem oszlottak szét, mint annyi más hasonló gondolatoktól életrehivott egyesülés, mert tudták, hogy a társadalomátalakítás mur- kájanem hozhat máról-holnapra felmutatható eredményeket. S ha a klub tagjai részletekben más-más megoldásokat is vallottak, közös vitákon, megbeszéléseken őszinte, egymás megértésére irányuló akarattal lassan egységes életszemléletet alakítottak ki s ez a szemlélet szétáradt, hódít a társadalomban. Ennek az életszemléletnek alapjait a klub emlékkönyvének kiemelkedő írása ! Bencs Zoltán Magyar Világnézete tárja elénk, Részletigaz- igazságok helyett olyan hitvallást ad, amelyet minden magyar ember elfogadhat s az annyiszor emlegetett egységes magyar ideológia megalkotásának a cserkészférfiak zöld füzete mellett legértékesebb kísérlete. Ez a világnézet a gondolkodó ember számára természetes sorrendet követi. Mindenekelőtt az erkölcsi alapelveket tisztázza, elismeri, de kellő térre irányítja az emberi alkotószellem é - vényesülését és az anyagiakat szükséges eszközként fogja fel, de nem ismeri el életcélnak. Megállapítja a magyar élet antinómiáit, a felekezeti és szociális ellentéteket és
