Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / 1. szám - Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus
50 Dr. Jancsó Elemér mény, Tompa és Arany mellett Deák Ferenc és Eötvös építik a szellemi élet nemzetet mentő feltételeit, A békésen dolgozók csendes táborában ekkor kezd egyre gyorsabb iramban az él felé haladni Mikó Imre, Pedig a kettős fájdalom: nemzete eszményeinek bukása és a felesége tragikus halála felett érzett fájdalma mélyen lesújtották, Mikó azonban megérhette munkája révén, niclyben vigasztalást keresett, a nagyot alKotók ritka öröméti látta művét megszületni és megérte a nemzete lelkére nehezedő sötét felhők teljes szétoszlását is. De az a seb, amelyet rajongásig szeretett feleségének korai, tragikus halála okozott, soha be nem gyógyult. Hosszú évek múlva is gyakran említi leveleiben, feljegyzéseiben felesége nevét. És amikor egy évtizeddel később az Irányeszmékben egy új nemzetszemlélet alapelveit rakja le, a magyar nőkről vallott eszményi felfogását felesége emléke ihleti. Az olmützi magányból a szabadság, az otthon és a családi élet után vágyott, de most börtönnek érzi azt az otthont, amelynek éltető lelke örökre eltávozott. Ekkor mondja ki egyik legszebb gondolatát! „Az egész világ üldözése és bajai ellen négy falnak csendessége biztos védelem, de a négy fal közötti szerencsétlenségtől az egész világ sem elég tágas menedék“. Most már élete teljesen Erdélyhez köti és az elvesztett szabadság és boldogság helyett az önfeláldozó munkában, a másokért való életben keresi egyetlen vigaszát. Maga köré gyűjti mindazokat, akikben egy új élet munkás apostolait sejti. Alapelve most is a régi, A munka és a becsületes szándék előtt eltörpül és lassanként térdre kényszerül, megértővé lesz a legelnyomóbb hatalom is. Az idők változását pedig nem elég tétlenül kivárni, munkával és megújult lélekkel elő is kell azt készíteni. Élete nagy részét most már Kolozsvárt tölti, ahol háza egy évtizeden át a nagy álmodozók és a jövőt építő erdélyiek találkozó- helye volt. Az abszolutizmus utáni évtizedben Mikó közvetlen baráti környezetében találjuk Gyulai Pált, Kőváry Lászlót, Kriza Jánost és Nagy Pétert, De mellettük ott látjuk egyszerű falusiak, tudós tanárok, jószándéku polgárok és tettrekész főurak seregét. Ezek a házi összejövetelek nem a mulatást és szórakozást szolgálták, hanem a munkás életre való készülődést. Legelső feladatának Mikó a forradalom alatt megszűnt Erdélyi Gazdasági Egylet felélesztését tartotta. Ez az egyesület, amelynek lelke a korán elhunyt Nagy Ferenc kolozsvári tanár volt, máris szép múltra tekinthet vissza, Mikó búz- dításai nyomán újjászületett és 1854-ben az ő vezetése alatt megkezdi áldásos munkáját. Az abszolutizmus első éveiben Mikót az a felfogás vezette, hogy a politikai vezetéstől megfosztott magyarságnak gazdaságilag kell megerősödnie, mielőtt ismét kulturális szabadságának és politikai jogainak visszaszerzésére gondolhatna. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tehát Mikó művelődéspolitikájának célkitűzéseibe beletartozik. Az Irányeszmék egyik sokat hangoztatott alapgondolata, hogy a nemzet két értékes rrunka^rülettel bír, a szellemi és a gazdasági munkatérrel. Egyik a másik nélkül el nem képzelhető, igazi fejlődés csak a kettő együttműködéséből fakadhat, A politikai viszonyok azonban a gazdasági szervezkedést inkább lehetővé tették, mint a kulturálist. Ezért Mikó előbb szervezi meg
