Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940 / 1. szám - Dr. Jancsó Elemér: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus

Gróf Mikó Imre, a művelődéspoíiiihus-H^YAR

az Erdélyi Gazdasági Egyletet, de már akkor mindenlilcall^^? . S»|

az erdélyi magyarság szellemi megújhodását szolgáló sülét megalapításának előkészítésére,

Gazdasági politikája nem egy részletigazság felismerésénefe;;;;^*''-^ eredménye j szerves része az egész erdélyi magyar életet biztos ala^ pokra helyezni akaró művelődéspolitikájának. Mikó a materialista bölcsészettel szemben a lélek és eszmék irányító hatalmát és felsőbb- ségét hirdette, de ugyanakkor a lélek kivirulását, az irodalom és a tudományok fejlődését csakis a biztos anyagi alapokon nyugvó, a szellem megnyilvánulásainak kereteket adó intézményektől remélte.

Az Erdélyi Gazdasági Egylet gyakorlati munkája évről-évre mind szebb eredményeket hozott s kitűnő gyümölcs- és szőlő-iskolájának felállítását 1854 ben nagysikerű terménykiállítás követte és évről- évre új gondolatok megvalósulása vált ezen a téren is lehetővé. A mezőgazdaság gépesítésének ő az erdélyi előhírnöke és ugyanakkor a tűz- és jégkármentesítő egylet megalapításával a társadalmi biztosítás megalapítója is. De ezek a részleteredmények nem születhettek volna meg, ha nem egy. átfogó szellem erkölcsi szándéka állt volna mögöttük. Az Erdélyi Gazdasági Egylet rövid néhány év alatt így vált a politikai jogaitól megfosztott magyarság első szervezkedési keretévé. Gyűlései a magyarság vezetőinek találkozóhelyei voltak, ahol terveiket nyíltan megbeszélhették, Kőváry szerint az EGE ebben az időben valóságos kis parlament volt.

A GYORS GAZDASAGI MEGERŐSÖDÉS lehetővé tette a szervezettség és az anyagi alapok biztosítása után a művelődési munka megkezdését is. Ez természetesen nehezebb volt, mert a lélekre nehezebb bilincseket raktak, semhogy ezektől könnyűszerrel megszabadulhatott volna a nemzet. De könyveken, tudományon és szépirodalmon át lassanként ez a munka is megindulhatott, Mikó mindent megragad az írók és tudósok munkájának elősegítésére. Művelődéspolitikájának egyik alapelve lévén a magyar szellemi élet egysége, az Erdélyt meglátogató nagy írókat kitűntető szeretettel és ünnepléssel fogadja. Jókai 1853 ban ellátogat Kolozsvárra és itt Mikó Imre vendégszeretetét élvezi. Ekkor ismerteti meg Jókaival Gyulai Pál és Kőváry előtt Debreczeni Kiovi csatáját, amelyet a következő évben nyomtatásban is megjelentet. Ez a tette nemcsak a költőnek, de a korától nem méltányolt nagy magyar tehetségnek is szólt, Jókai örömmel üdvözli lapjában Mikót e nemes cselekedetéért, amelyben nem annyira az irodalmi, mint inkább az erkölcsi szándék nemessége érdemli ki becsülésünket, Erdély mély benyomást gyakorol Jókaira és örömmel írja egyik levelében, hogy „Erdélyben a felsőbb arisztokrácia körében nem érzi magát a nemzeti szellem jövevénynek", Néhány évvel később Tompa Mihály is ellátogat Kolozsvárra, s itt Jókaiéhoz hasonló meleg fogadtatásban részesül. Ez az út a magát elhagyatottnak és üldözöttnek hitt nagy magyar költő lelkére mély benyomást gyakorol. Hazamenet ezt írja barátjának: „Bizonytalan életem legszebb óráinak számított nálatok létemi", Váczi szerint Tompa életének ezek voltak „legderüsebb" napjai. Vörösmarty halálakor Erdélyben mindenütt emlékünnepet rendeznek; Kolozsvárt de-