Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - Molter Péter: Falukutatás Bálványosváralján
Falukutatás Bálványosváralján 291 KMDSz-tábor tagjainak, hogy állották ezt a harcot s nagyobb küzdőkedvvel jöttek el Bálványosváraljáról, mint amekkorával oda mentek. ÉLETEM LEGNAGYOBB ÉLMÉNYE volt ez a tábor — mondta egy „öreg fiú“, aki már végzett falumunkát és sok tábor sátorverését meg sátorbontását vezette. Hát mennyivel nagyobb élmény lehetett azoknak, akik a falu titkaival itt ismerkedtek meg. Mert ilyenek is voltak. Bálványosváralján nem gyakorlott falukutatók gyűltek össze, hanem a bálványosváraljai kutatás tette őket falukutatókká. Mikor indultunk, senki sem tudta bizonyosan, hogy milyen munkaágban fog a terepen dolgozni, legfönnebb csak annyit tudott, hogy majd képességei lesznek mértékadók, A bálványosváraljai tábor nevelő-közösség volt abban az éitelemben, amire már rámutattunk i itt tanultuk meg a faluismerés alapelemeit. „A Falukutató Munkatábor munkarendjét úgy állapitoüuk meg, — Írja dr. Venczel József „A falukutatás m;ódszerének vázlatá“-ban, — hogy már ebben kifejeződjék tudományos célkitűzésűnk. Nem elégedtünk meg azzal, hogy az egyes kérdéskörök összekapcsolása majd a feldolgozás során úgy is megtörténik, mert az összefüggések látásának éppen a kutatás folyamán van sajátos szerepe. Az együttes társadalomvizsgálat nem helyezkedhetik a katonai stratégia álláspontjára: ha mindenik jól megoldja a maga feladatát, a terv sikere biztosított. A bálványosváraljaihoz hasonló népes munkaközösség tagjai nem merülhetnek el a nekik kiosztoti vagy az általuk választott kérdéskör egyoldalú vizsgálatában, hanem állandóan, lépésről- lépésre ismerniök kell a kutatás egész anyagát, mert az együttes társadalomvizsgálatban résztvevő nemcsak részletfeladatokat old meg — a vezetőre bízván az összefüggések szemmeltartását, hanem mindig az egész feladatot tartja szem előtt, még akkor is, amikor részletkérdések kibogozásán fáradozik. Minden egyes kutatónak tudnia kell az általa vizsgált társadalmi jelenség szerepét az egész társadalom életében és ismernie kell már a gyűjtés közben azokat a tényezőket és jelenségeket, amelyek ezzel ok és okozati összefüggésben állnak. Éppen ezért a bálványosváraljai munkát mentesítettük a kutatás merevségét előidéző, valamint a kutatók egyoldalúságára és önállót- lanságára vezető kérdőívek használatától, s az irányítást és a tájékoztatást a két naponként tartott rendszeres megbeszélések és viták segítségével oldottuk meg. Ezeken a megbeszéléseken egyfelől alkalom nyílt arra, hogy általános és részletes utasításokat adhassunk, a gyűjtött anyag rendezése és áttanulmányozása alapján kérdéskörökre vagy kérdésekre hívhassuk fel a figyelmet és kifejthessük a gyűjtés közben érvényesítendő szempontokat, rámutatva a problémák összefüggésére, a jelenségek kapcsolataira és a társadalmi viszonylatok számbaveendő részleteire; — másfelől alkalom nyílt arra, hogy az eszmecsere során mindenegyes kutató lássa a szétágazó munkakörök alapvető összefüggéseit, a különböző irányú kutatások anyagának egymást kiegészítő, magyarázó és megokoló voltát. Ezekkel a jól előkészített megbeszélésekkel elérhettük a kutatás természetes fej
