Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 3-4. szám - P. Incze Lajos: Egy telepítés tanulságai
Egy telepítés tanulságai 281 foglalásu földünk igen jelentős mértékben kicsúszott a magyarság alól. Itt nem arra gondolunk, hogy az öt- vagy tízezer holdas birtok a telekkönyvben esetleg magyar birtokos nevére volt jegyezve, hanem arra a tényre, hogy három-négy rác falu népe élt rajta. Tehát a szerb megszállás csak egy emberrel szemben volt igazságtalan, amikor elvette, és három-négyezerhez volt igazságos, amikor kiosztotta szerbjei között, A történelem tudja, hogy a szláv elemek akkor jelentek meg a magyar birodalom gyepűin, bebocsátást kérve, amikor a török fenyegetően nyomul elő a Balkánon Ráma, a mai Bosznia felé. Törvényszerűen a kevésbbé lakott vidékeken húzódtak meg, úgyhogy kitöltötték a magyar néptömbök közti űrt. A török hódoltság idején a magyarság önvédelemből nagyobb szállásokba verődött s így tágabb teret adott a szláv terjeszkedésnek. A megritkult magyarság is egyre pusztult, mert védekezett. A szláv csak élni akart, tehát alkalmazkodott, mert nem törekedhetett itt szabad országot létesíteni. A felszabadító hadjáratokban pazarolták a hajduvért, s bár a Habsburgok nekünk is törvényes királyaink voltak volna, mégis úgy tekintették a részint magyar hadakkal felszabadított magyar területet, mintha nem a Szent Korona jogos tulajdona s a magyarság ősi földje lett volna, hanem fegyverrel meghódított idegen tartomány, A hírhedt Újszerzeményi Bizottság működése révén töméntelen magyar birtokos veszítette el kétségtelen birtokát, mert adománylevele és egyéb írása a másfélszáza- dos török hódoltság alatt elkallódott, odaégett, elpusztult. Az igazoltatás ezt nem vette figyelembe, hanem könyörtelenül kiűzte a magyarokat birtokaikból, s helyükre idegen telepeseket ültetett, akik a hadviselés költségeinek megtérítése címén szedett váltságdíjjal magas áron meg bírták vásárolni a magyar földet. A bécsi haditanács tehát egyszerűen üzletet csinált, de a haszon biztosítására felhasználta a magyar nemzetet is, mely vérével öntözte a visszavonuló törökök útját Buda várától Zentán keresztül Temesközig, Az Újszerzjeményi Bizottság és a haditanács — ez utóbbi a határőrvidékek név a att elszakított magyar területeken —rendszeres idegentelepítést vég Az írások, melyek ezt a kérdést kimerítően tárgyalják, megdöbbentő tényeket és adatokat szolgáltatnak. Végeredményben sem a nemzeti megújhodás, sem a levert 48-as szabadságharc nem bírta már megoldani a déli végek földjének visszahódítását, a 67-es szellem annál kevésbbé volt alkalmas erre, sőt az ezredéves ünneplés is felszínes, görögtüzes játék volt, láttuk a csángók kényszertelepítése esetében, A századelő obstrukciós szájjártatása felér egy kiadós hazaárulással Közben kitört a világégés, utána az összeomlás. Tehát a francia seregekkel biztosított szerb megszállás a maga szempontjából nagyon előnyös helyzetet talált: igaz, hogy a magyarság nagy földterületekkel rendelkezett, de az keveseké, nem a népi tömegé, így önként adódott az a lehetőség, amelyet választottak t a magyar földbirtokosoktól elvették a földet s a helybeli magyar mezőgazda- sági népesség teljes kizárásával macedóniai és ószerbiai háborús önkénteseket telepítettek rá. Egy csapással két kárt tettek, mert ugyanakkor a magyar népesség, mely azelőtt a magyar nagybirtokon dolgozott, elesett biztos jövedelmétől, elveszítette létalapját s így a le- rongyolódás, elszegényedés szakadékai megnyíltak előtte. A nagy
