Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Metamorphosis Transyhaniae 21Í államiságunk és nemzeti hivatásunk szempontjából továbbra is kötelesség. Kérjük ezért, hogy Kolozsvárt minél sürgősebben román nemzetiség-politikai intézet állíttassék fel, azzal a céllal, hogy a román kérdést állandóan tanulmányozza, a románok által lakott területek köztisztviselőit különleges feladataikra előkészítse, az egyetem kötelező román kollégiumait és az összes erdélyi magyar középiskolák felső tagozatán kötelező román nyelvi és népismereti oktatást az illetékes tanügyi szervekkel ellenőrizze. Az erdélyi zsidóság, legtekintélyesebb hányadában, „kisebbségi" életünk 22 éve alatt külön nemzetiségként élte életét, sem gazdasági, som művelődési szempontból nem azonosította magát magyar küzdelmeinkkel, hanem önérdeke szerint vagy a románsággal haladt együtt, vagy saját keretei közé zárkózott. Kívánjuk, hogy a zsidóság továbbra is nemzetiségként kezeltessék s a magyar újjáépítés munkájában most tömegesen jelentkező .hazafias" zsidóknak hely ne adassék; a kevésszámú nemzethű zsidóság kiválasztására és minősítésére pedig pártatlan erdélyi férfiakból ellenőrző-bizottság alakíttassák. Az erdélyi magyarság az idegen elnyomás következtében sajátos társadalmi erőkkel gazdagodott: intézményei és szervezetei gondoskodtak azoknak a feladatoknak megoldásáról, amelyek másutt az, állam gondját képezték. Ez a táisadalmi öntevékenység most új lehetőségek előtt áll, hiszen az állam érdekében célszerűen felhasználható. Az államra vagy az erősen állami irányítás alatt álló szervezetekre háruló feladatok egyrészét erdélyi intézmények vállalhatják, amelyek életképességüket idegen uralom alatt bizonyították be. A magyarság tervszerű gazdasági megerősítésének érdekében célszerűnek látszik megfelelő szakemberekből álló bizottságnak (gazdasági tanácsnak) összeállítása. A Székelyföld népfölöslege, évente 3— 4 ezer lélek, mely eddig Brassó, Medgyes, Szeben, Temesvár gyáraiban és az Ókiiályságban talált elhelyezkedést, a bécsi döntés óta tömegesen tódul vissza szülőföldjére. Biztosítani kell ennek az erős, hódító erejű és szorgalmas népnek szülőföldjén való megkötését s az elvándorlásnak tervszerű irányt kell szabni. Amennyiben Marosvásárhelyt a székely kérdés megoldására külön intézmény állítódnék fel, úgy ez a kérdés is annak feladatát képezné. A székelység ősi létformája a katonáskodás s mivel a Székelyföld stratégiai fekvése, illetve a Mármaros—Mezősig nyak miatt a Székelyföldön nagyobb katonai készenlét tartandó, leghelyesebb lenne a székelység azonnali katonai átképzése s ennek állandósítása a régi határörezredek korszerű visszaállításával. Az erdélyi magyarság szellemi értékeinek megőrzése és gyarapítása céljából szükségesnek látszik a lehető legrövidebb időn belül egy rádió-lead(5allomás felállítása Kolozsváron. A magyarság jelentős része szórványokban él s a szóiványok hajszálerein folyik el a mag) ar vér. A szórványkérdés megoldása egészen különleges feladatokat vet föl, amelyeket csak egy erre a célra Kolozsváron felállított különleges intézmény végezhet el eredményesen. Falusi népünk művelődésének irányítására Kolozsvárt népművelési központ feliállítását látjuk szükségesnek, továbbá nyári szabad- egyetem megszervezését is.
