Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
ÍZathureczhy Gyula Az erdélyi kérdés megoldására elsősorban magát az erdélyi magyarságot kell alkalmassá tenni. Bőnek egyik feltételét abban látjuk, hogy figyelmét a maga belső kérdéseinek megoldásáról ne tereljék el belpolitikai harcok, a magyarországi politikai pártok Erdélybe való bevonulását tehát a lehetőséghez képest megakadályozan- dónak tartjuk. Annak érdekében hogy Erdély a maga igazi arcával az anyaország felé is, de befelé is egységesen jelentkezhessék, politikai életünk vezetésében jelentkező ellentéteknek olyan megoldását kérjük, amely harmonikus építőmunkára tudja összefogni Erdély legjobb erőit- Ügy érezzük, hogy mindeme feladatok célszerű megoldásának legelső feltétele, hogy az erdélyi kérdés-komplexum kiemeltessék a a mai pártpolitikai torzsalkodáshói és emelkedettebb szempontok szerint irányíttassék. AZ ERDÉLYI TÖRVÉNYHOZÓK AZ EMLÉKIRAT emelkedett szempontokat hangsúlyozott és ezek megvalósítását óhajtotta Erdély közvéleménye. Teleki Pál gróf a törvényhozói behívásokat igyekezett úgy eszközölni, hogy a kép- viselőházba és felsőházba behívottak mintegy keresztmetszetét adják Erdély társadalmának. A fentebb vázolt szellemi és politikai okoknál fogva a behívott képviselők nem léptek bé a kormánypártba, hanem kormányttámogató független csoportot alkottak. így vélték leghelyesebben szolgálni Erdély különleges érdekeit és megóvni Erdély népét a pártpolitikai viszálykodástól. Ezer és ezer kisebb-nagyobb személyi és közügy merült fel Erdélyben a visszacsatolás után. A törvényhozók első kötelességüknek ezeknek az ügyeknek intézését tekintették. Részben ezért, részben pedig azért, mert szükségesnek látták a megelőző teljes tájékozódást, a parlamenti munkában csak a legszükségesebb mértékben vettek részt és idejüket az erdélyi ügyek intézésének szentelték, A politikai „elhelyezkedés“ kérdése azonban napról napra határozottabban merült fel a csoport számára, Magyarország nagy politikai küzdelmében egyre nagyobb szüksége mutatkozott annak, hogy Erdély is hallassa hangját a politikai arénában. Eleve tudta ezt mindenki és ezért Budapesten ugyancsak feszült érdeklődés előzte meg az erdélyi képviselők bemutatkozását a parlamentben. Az első állásfoglalásból következtetni lehetett a további magatartásra. Es ez az állásfoglalás erdélyi és magyar volt. Az erdélyi csoport nevében dr. Pál Gábor mondotta el a beszéde,t. Nem érdektelen annak néhány részletét ideiktatni s Sok micdent veszítettünk el a huszonkét év alatt, de egyet a hatalom semmi eszköze sem tudott elvenni; nemzeti öntudatunkat, amit csorbítatlanul megőriztünk, az iskolás gyermektől az aggastyánig felül- múlhatatlanul fokoztunk. Hálával gondolunk azokra, akik szakadatlan türelemben társaink és segítőink voltak, Megilletődött érzéssel gondolunk a okra, akik ki-
