Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Makkai László: A magyarországi román társadalomfejlődés
162 Dr, Makk a i László ságos királyi népek, bizonyos autonómiával rendelkező területeken szállottak meg. Az ilyen nemzetiségi kiváltságos vidékeket az egykorú szóhasználat „terra“-nak nevezte (v. ö. terra Siculorum, terra Saxonum, Székelyföld, Szászföld), aminthogy valóban a fogarasi románok kerületének a neve a forrásokban „terra Blacorum“ néven fordul elő s autonómiájának nyomai is fennmaradtak^. Hasonló román határőrvidék lehetett Hunyadmegye déli részén Hátszeg földje, mely a XIII. század közepén az ottani románok vajdája után a „terra Litaa'' nevet viselte. Ez utóbbi átnyúlt a Kárpátokon túlra is, mintegy elővédet képezve ^ s a havaselvi román vajdaság megalapításának legendája nyomán feltételezzük, hogy a fogarasi „román föld" is a hegyeken átterjedt.® Ezek a hegyeken túli határőrszervezetek szolgáltak később az első román államalakulások magjaiul. A XIII. századi nemzetiségi autonómiák élén ellenőrző közegként királyi ispán (pl. comes Cibiniensis, comes Siculorum) állott az illető autonómia választott, saját vezetői mellett. így volt például a hátszegi mán földnek a vajda mellett comese^ s teljesen azonos az eset roáramarosban is®. Úgy látszik, hogy a fogarasvidéki románok ki- Mlyi ispánja a hegyeken túl székelt, mert a havaselvi cámpulungi rági katolikus templom egyik sírköve szerint 1300-ban ott temette- rétt el „Laurentius comes de Longocampo", akit, úgy hisszük, joggal tarthatunk magyar királyi ispánnak®. Külön kérdés a máramarosi ro- taánságé. Máramaros is szerepel „terra" elnevezéssel, sőt ott is volt myen hegyekentúli nyúlvány, a későbbi moldvai vajdaság, mely Má- ilamarossal szoros kapcsolatban állott. Máramaros azonban a XIII. rzázad folyamán puszta és lakatlan terület volt, betelepítése legfel- sebb a század végén indulhatott meg®. Annak a nehézsége, hogy jMáramarost a fogarasi és hátszegi „román föld‘‘-del egy nevezőre hozzuk, elsősorban abban áll, hogy a román határőrvidékeknek az a típusa, ahol nem királyi vár köré, királyi várnagy parancsnoksága alá, hanem autonom nemzetiségi területként történt a szervezés, a XIII, század folyamán feltehetőleg elenyészett, mert a XIV, században a románokat már mind királyi várak körül találjuk. Azt kell tehát gondolnunk, hogy a máramarosi románságot a XIII, század végén még a régi, éppen kihalóban levő elv alapján telepítették le, annál inkább, mivel a huszti királyi vár már a XIV. század elején sem gyakorolt ellenőrzési jogot minden máramarosi román fölött, más korai királyi vár/ól pedig a megyében nem tudunk, mert ha ilyen lett volna, valószínűleg az adott volna a megyének nevet, mint az a korai alakulása megyéknél Magyarországon általános szokás volt. Mi okozta a régi rendszer megszüntetését, a románoknaK autonom nemzetiségi terület helyett királyi várszervezetben való el1 FM. 3.. 9.1. 2 FM. 20—21 1. 3 D. Ottóiul: Originile principatelor romátte, Bukarest, 1899. < Wenzel; Árpádkori új okmánytár, XII, 174.1. 5 1349; FM. 116.1. ® Giurescu i. m. I. 325. I. ’ 1360 : FM, 145. 1, 3 Szilágyi István: Máramaros megye általános történetéből (Századok, 1889. pótfüzet), 10. sköv. lapok.
