Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)

1940-1941 / 2. szám - Tonk Emil: Csecsemőhalandóság Erdélyben

Dr. Tónk Emil: Cseotemőhalandónág Erdélyben. 129 befolyása ellenére három millióra emelkedett népességünk száma, megközelítvén az 1500. évi népszámot. A gyöngülés későbbi évek­ben következett be. 1881 óta népesedési mozgalmainkról hivatalos adataink van­nak s így ettől fogva a magyarság biológiai tevékenységét ponto­san nyomon követhetjük. Ez adatok szerint Magyarországon — Horvát-Szlavonországok nélkül — az 1881 — 1885 évek átlagában ezer lakósra számítva az élveszületések száma 44,3 a halálozások száma 33,1 a természetes szaporulat 11,2 Még az 1891—1895. évek átlagában is ezer lakosra számítva az élveszületések száma 41,6 a halálozások száma 31.6 a természetes szaporulat 10,0 Az erős biológiai tevékenységű fiatal népre jellemző adatok ezek: a magas születési arányszámot a magas halálozási szám rontja, de a természetes szaporulat mégis pozitív irányú. A századforduló azonban történelmi pillanat volt, amikor széles szociális és közegészségügyi munkával, a halálozási szám erőteljes megjavításával, a magyarság számbeli erejét — hatalmas születési tevékenység mellett — nagv mértékben meg lehetett volna erősíteni. A halálozási szám nálunk is csökken ; az 1901—1^05 évek átlagában 26,2 ezrelék az 1906-1910 „ „ 24,6 az 1911—1915 „ „ 23,9 Azonban a szaporodás másik tényezője a születés és ez — a népszaporodási gondoskodás, a nemzet jövője iránti felelősség és a sokgyermekes családok szociális védelme hiányában — egy liberális és rontó álkultúra mérgező hatása alatt egyre fokozódó mértékben csökkent t az 1901—1905 évek átlagában 37,0 ezrelék az 1906—1910 „ „ 36,3 az 1911 — 1915 „ „ 32,6 Ez abszolút számokban kifejezve azt jelenti, hogy amíg 1881-ben az ország 13 924,744 főnyi lakosságának 595.222 gyer­meke született, addig 1911-ben az ország 18.394.876 főnyi lakos­ságának csak 638.082. S a magyarság életerejét ekkor már a kivándorlók százezres tömegei is apasztották. A világháború a magyar faj kb, 400 ezernyi fiatal életét kap csolta ki a magyar történelmi folytonosság szolgálatából és pilla­natnyilag a tőrök h óditás utáni időkhöz hasonlóan megbontotta az erők egyensúlyát. Az 1915—1918. években — rendes éveket véve alapul — félmilliónyi magyar gyermekkel születelt kevesebb. S ehhez járult az ország szétdarabolása, amelynek biológiai követ­kezményeit ma még megközelítőleg sem tudjuk megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom