Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - Tonk Emil: Csecsemőhalandóság Erdélyben
130 Dr Tnnh Emil A huszas években világszerte átmeneti javulás következik, majd a születések ismét zuhanni kezdenek s ennek kihatását a tér mészetes szaporulatra még az egvre nagvobb mértékben javuló halálozási szám sem védheti ki. Csonka Magyarországon a halálozások arányszáma az 1921—1925 évek átlagában 19.9 ezrelék az 1926—1930 „ „ 17,0 az 1931 — 1935 „ „ 15 8 „ 1938-ban 14,4 „ Azonban ez a nagymérvű javulás, amelynek eredőivel és következményeivel még foglalkozni fogunk, nem tudott lépést tartani a születések arányszámának zuhanásával : az 1921 —1025 évek át'agában 29,4 ezrelék az 1926-1930 „ „ 26,0 az 1931 — 1935 „ „ 22,4 1938-ban 20,1 „ A veszteség mértékét már az abszolút számok is érzékeltetik s a trianoni Magyarország területén 1911-ben 261.375 gyermek született „ „ „ 1926-ban 229.484 „ „ „ „ „ 1936-ban 183 369 „ „ „ „ „ 1938-ban 182.206 Az 1911. évi eredményhez képest 1938 ban 79.169 magyar élettel kevesebb indult a magyar élet szolgálatára. Amíg az 1931—1935 években is, amikor a világgazdasági válság Európa- szerte mélypontra juttatta a természetes szaporodás arányszámait. Csonka-Magyarország 58.433 lélekkel gyarapodott, addig 1938-ban az emelkedés csak 51,578 főt tett ki. Hiába volt az elhaltak számának imponáló javulása az 1921. évi 170.059-es szintről az 1938. évi 130.628-as szintre. A halálozási szám csökkenése az emberélet hosszúságát növeli. A néptest elöregedését idézheti elő. Az évente tizezer számban elmaradó születések későbben hatványozva éreztetik majd hatásukat. A TRIANONI MAGYARORSZÁG népessége azonban a magyar néptestnek csak egy részét jelenti s számításba kell vennünk, hogy a megszállt területek magyar millióinak termékenysége is a magyar test erejét növelte vagy gyöngítette. Itt, amikor a megszállt területek egyikének, Erdélynek népmozgalmi tényezői közül a csecsemőhalandóság kérdését kívánjuk részletesen kifejteni, rá is kell mutatnunk arra, hogy a megszállt területek ilyen irányú tanulmányozásának döntő jelentősége van a magyarság mai biológiai erejének fölmérésében. Megállapíthatjuk ugyanis, hogy az idegen uralom gazdasági, szociális és közművelődési elnyomása milyen mértékben hathatott népünk élettani erejére s ezt nemcsak a magyarság különböző csoportjaival való összehasonlításban tehetjük, de összevetve az azonos körülmények között élő, de ugyanakkor a hatalom minden előnyét és kedvezését elnyerő románság élettani jelenségeivel is. És miért éppen a csecsemőhalandóság kérdéskörét vesszük? Azért, mert a népmozgalmi tevékenységek közül talán ez fejezi ki a legérzékenyebben egy népcsoport élettani tevékenységének minemüségét és értékét.
