Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
124 Parajdi Incze Lajos MAGYAR FELADATOK A SZÉKELYFÖLDÖN ÉS A SZÉKELYSÉGGEL A LÉTÉRDEKIG LECSUPASZÍTOTT ^ MEGOKOLÁS kész követelésekkel áll a mai magyar elé. Követel és könyörög egyszerre: a felelős szellemi embertől követel, a csökkentett képességűnek könyörög j kit így, kit úgy akar munkába állítani. Büntetni nem tud. Azt majd elvégzi a történelem, mely busásan megtorol minden késedelmet és visszaélést. Csakhogy ostora már az eljövendő nemzedékeken csördül, nem a vétkező main. Ezért van, hogy a magyar létérdekvizsgálat ma könyörög is. Az eljövendő magyar nemzedékek érdekében teszi, melyek nem bűnösek, csak viselik a következményeket, türelmesen vagy lázadozva, átkozódva, Idáig minden magyar nemzedék elég okot talált arra, hogy apái bűnét emlegesse. Szép volna, ha ez a láncolat egyszer megszakadna s egy magyar nemzedék tehermentesen ugorhatna a küzdelembe. Jó volna, ha egyszer kifogynának a pótolni valók, a helyrehozni valók, s ahogy egy munkásnemzedék jelentkezik, azonnal építhetné tovább a nemzeti erődítményeket: tudományt művelhetne, művészetet teremthetne magának s a magyar népi műveltség óvásával mentené a nemzet tartalékát. El kell jönnie az időnek, mikor egy-egy nemzedék nem tőit el félemberöltőket azzal, hogy lebontja az elődök oktalan üttorlaszait, melyek mögött puszta nemzedéki érdekeket védtek, a közösség rovására, „A székely kérdés az erdélyrészi magyarság kérdése", — mondták már 1902-ben, felismerve, hogy az erdélyi magyarság csatárlánca egyik szárnyon a székelységre támaszkodik, A megállapítás ma is helytálló, de bővítésre szorul. Mint minden közügyben, nincs titkolni való abban, hogy Kelet-Magyarország sarkalatos pontja a nemzetiségi kérdés, E körül perdül meg minden, mint kacsaláb körül az ősi mesében, A magyar gyökérkérdések rendezése is mind összhangba hozandó ezzel. Társadalmi és nemzeti feladat metszőpontjában hevernek a szentistváni elvek. Úgy kell megoldani az egyiket, hogy általa a másikat is közelebb vigyük a teljesedéshez Ha Kolozsvár nem tudja tartani magát, Marosvásárhely már rég veszélyben van. Csak egymás mellé kell tennünk az erdélyi nemzetiségi kérdést és a székelyföldi népfölösleg kérdését, s a kibontakozás lehetősége máris önként kínálkozik. Egy folyamattal két lényeges kérdés oldható meg, az erdélyi feszültség enyhítésére és az államélet alapjainak biztosítására. A székelyföldi népfölösleg kérdésének legrégibb megoldása önkéntes volt. Aki ott meg nem élhetett, felkerekedett, elment messzire, lehetőleg idegenbe, Óromániába, Törökországba, Amerikába, az Isten háta mögé, mindegy hova. A székely néptörzs kilökte magából a fölösleget, ezáltal megkönnyebbült és élt tovább. A kilököttek pedig elszóródtak, mint polyva a szélben» Isztambultól Nyeszterfehérvárig, Legyünk szerények és egyelőre csak azt tekintsük tiszta veszteségnek, ami idegen televényre hullott. Ami városainkban kallódott el, nem tartjuk nyomtalanul elveszett értéknek, habár tervszerű telepítéssel, körültekintő módon irányított mestersé-
