Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám - P. Incze Lajos: Székelyföld az országépítésben
Székelyföld az országépitésben 117 túl ki kell használnia a belőle eredő előnyöket. Mert elvétve ilyen is akad. A szokásos közlekedési útirányok le vannak sorompózva. De maradt egy köldökzsinór, melynél fogva a Székelyföld még Erdélyhez kapcsolódik! a marosrégen—besztercei országút, melyet a magyar műszaki csapatok sebtében használható állapotba hoztak, továbbá a marosvásárhely — teke — kolozsnagyidai keskeny vágányú vasútvonal, melyet bámulatos iramban építettek ki Szászlekencéig, ezáltal bekapcsolva a szamosvölgyi vasúthálózatba. Egyidejűleg épül az első rendes nyomtávú vasútvonal is Déda és Beszterce között. Általa a Székelyföld külső közlekedési kérdése meg volna oldva. A belső forgalom úthálózatának kiépítése még sokáig nyitott kérdés marad, noha semmi esetre sem lehetne sorrendi kérdést csinálni belőle, A külső tényezők eszerint olyasféle megoldásokat sugallnak, hogy talán célszerű volna a Székelyföld széles önigazgatását komoly formában felvetni. A SZÉKELYFÖLD MESGYEI HA A SZÉKELY ÉLET MESGYÉIT politikai befolyások alatt kellene megrajzolni, majdnem félregördíthetetlen akadályok tornyosulnának a megoldás elé, főképpen a bécsi vörös irón nyomán, Szerencsére, a népföldrajz nincs alávetve a napi politika ingadozásának, A népi egység ebben a vonatkozásban nem ismer sem földrajzi tagoltságot, sem állampolitíkai fogásokat, sem közlekedési nehézségeket, A nép egységre törekvése csak a lét öncélú törvényeit ismeri. Ezek a törvények a természetes súlypontok, kitéríthetetlen nehézkedési törekvések szerint igazodnak. Itt egy mérőeszköz érvényesül csupán! a létérdek, melynek legutóbb az „élettér“-ben adtak áramvonalas nevet. Az élettér ellenben nem folyók, hegyek, gödrök és hegyszakadékok úgynevezett természetes választóvonalait követi a népek egységre törekvésének kikerekítésénél, hanem az egymást kiegészítő területek szerves egységét követeli, mint amely egyedül alkalmas a terület és ember közösségének összehangolására, még akkor is, ha a történelem szeszélye játékos újjal belenyúlt és összekúszálta a szálakat, A székely szállásterületek vizsgálatánál éles különbséget kell tenni a mai és a megvalósítandó állapot között. Ma székely szállás, a Székelyföldön kívül, a Tatros és Tázló völgye, Radaucz környéke egész Dél'Bukovinával, ahol több székely raj telepedett le a zaklatások folyamán. De ettől a történelmi településtől eltekintve, vannak a teljes beolvadás folyamatába jutott ősi magyar telepeink a Bodza, Prahova és Dembovicza mentén. Ez utóbbiak örökre elveszettnek tekinthetők a megújhodó magyarság számára. Mindössze sűrűn előforduló helyneveikben és a román köznyelvnek ajándékozott szavaikban hagytak bő emléket egykori jelentőségükről. De mellettük olt van a megszállás után, többé-kevésbbé szándékosan felidézett székelyföldi nyomor száműzöttjeinek igen nagy tömege. Kötetlenül lebegő részük nagy százalékban hazajött a részleges felszabadulás után. De feltehető-e, hogy azok is elhagyták volna kemény
