Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám
98 Visszapillantás juk nevelni azokat, akiket a közös származás, nyelv, történelmi múlt közös műveltség és közös sors összeköt, mert „a jövőbe csak azok, a népek menthetik át életüket, amelyek munkába tudják állítani összes szellemi és erkölcsi erőiket". Művelődéspolitika, neveléspolitika, művészetpolitika, egészségpolitika kérdései egymásba kapcsolódnak s a Hitel igyekezete arra irányul, hogy minden kérdéskör megtalálja a maga munkálóját. A gazdaságpolitika kérdéseit sem lehet elhanyagolni, hiszen „szervezett gazdasági ellenállás nélkül meddőnek látszik minden politikai küzdelem“. S az önmaga erejére, saját társadalmi és gazdasági erőire utalt nép életerős közösségét csak a „faji összetartás, a közös gazdasági érdekek kölcsönös védelméből fakadó társadalmi szolidaritás, áldozatkészség és együttműködés teremtheti meg". Tehát az erdélyi magyarságnak olyan „gazdasági közösség megteremtésére kell törekednie, amely nemcsak felesleges javait, tőkéjét, munkaalkalmait, fogyasztását adja át másoknak s csak a hiányzót szerzi be idegen forrásokból“. Tudatosítanunk kell, hogy „minden, népközösségünk valamelyik tagjához tartozó ingó és ingatlan vagyon jogilag ugyan magánvagyon, de faji értelemben népközösségi vagyont képez, amelynek megtartása, megőrzése és növelése az egyeseknek nemcsak önmagukkal, hanem nemzeti közösségükkel szemben való kötelessége is. A nemzeti közös vagyon eme tudatának nem szabad eltűnnie még akkor sem, ha kényszerítő körülmények a vagyonok elidegenítését teszik szükségessé", A kisebbségi magyar gazdaság- politikának célja tehát „az összes gazdasági erőforrásoknak a maga népi céljainak szolgálatába állítása, ezeknek gazdasági céljaira való felhasználása felett éber figyelemmel őrködni, gazdasági tényezői között a tervszerű együttműködést megteremteni". S eredményessé mind a gazdasági, mind a művelődési vagy társadalmi politikát csak „erős közösségi szellem, belső önfegyelem és tudatos áldozatkészség, minden önös érdek háttérbeszorítása teheti". A HITEL TUDOMÁNYOS SZOLGÁLATA A HITEL azonban nemcsak politikai szerepet vállalt, abban a formában, hogy politikai ideákat taglalt, politikai eszményeket sugalt és politikai bírálatot gyakorolt, hanem vállalta — éppen politikai szerepének tárgyilagos betöltése érdekében és a nemzeti önismeretre való törekvése alapelveinek megfelelően — „a való tények feltárását", „a meggondolkoztató igazságok rendszerezését" s ezzel „a cselekvő fiatal magyarok életútjának tudományos megalapozását“. Szerkesztői olyan nemzetpolitikai szemlét akarnak, amely „tudományos eredményekre támaszkodhatik", habár „a közírás eszközeivel" él, mert az adott helyzetben és körülmények között erre van szükség. Az elegyítés kényes feladat volt, de sikerült. Sikerült, mert a nemzeti reálizmus a Hitel hirdette politikai tan s a nemzeti társadalom valóságának vizsgálata az a tudományos célkitűzés, melyet a Hitel magáévá tesz. Ez a kettő nem idegen egymástól, habár az egyik
