Hitel, 1940-1941 (5-6. évfolyam, 1-4. szám)
1940-1941 / 2. szám
VisszapUlantás politikum és a másik tudomány. Mert a Hitel a társadalmi valóság több tényeinek megismerése nyomán jut el a nemzeti reálizmus politikai álláspontjához s úgy fogalmazza meg e politikai tan lényegét, hogy az továbbra is szoros összefüggésben marad a társadalomvizsgálattal. A reálizmus számára nem jelent többet vagy kevesebbet a szó igazi értelménél! tényekre, adottságokra, szükségletekre akar építeni — s ez a reálizmus azért nemzeti, mert a tények, adottságok és szükségletek kivizsgálása alapján szerzett tapasztalatokat gyakorlatilag „a népi és szociális erejében és tartalmában megújhodott nemzet szolgálatába akarja állítani“. Az „erdélyi helyzet“ feltárásában rövid néhány év alatt sikerült is elérnie azt, hogy a Hitel egyes s? ámai s évfolyamai az erdélyi magyar társadalmi viszonylatok és kérdések szempontjából kézikönyv- számba. mentek s használtattak. A szerkesztők tudatosan törekedtek is erre — látván az ilyen irányú szükségletet, - s előre megállapított rendszer alapján dolgoztatták fel az egyes kérdésköröket,'f ársa- dalmi analízisek: Albrecht Dezső: Az építő Erdély — A második kör — Társadalmunk átalakulása — Új helyzetben; Dániel Antal: A nemzedékváltás kérdései; Nagy Ödön: A mai főiskolás if jóság 5 Venczel József dr-: Az eltorzított nemzedékfogalom ; a kisebbségi jog körébe vágó fejtegetések : Fazakas János dr-: A kisebbségi jogvédelem útjai 5 Mikó Imre dr.: A romániai magyar kisebbség panaszai a Nemzetek Szövetsége előtt — Románia új alkotmánya — A román kisebbségi statútum ; művelődéspolitikai tanulmányok: Biró József dr.: Az erdélyi magyar műemlékpolitika feladatai; Bözödi György: Az erdélyi színjátszás; Debreczy Sándor: Irodalmi műveltségünk néhány kérdése — Népművelődésünk néhány kérdése; Domokos Pál Péter: A magyar népzene és énekkari műveltségünk ; Györffy István dr-: Az új magyar művelődés alapjai; Jancsó Elemér dr-: Gróf Mikó Imre, a művelődéspolitikus; Lazányi Endre: Mit olvas a diákság ? Márton Áron : Népnevelésünk feladatai; Parádi Ferenc dr,;Népkönyvtáraink helyzete ; VásárhelyiZ- Emil- Remete-művészek; Venczel József dr,: Művelődéspolitikai vázlat — Művelődéspolitikai terv; Vmcze Lajos: Síter község énekkultúrája; Vita Zsigmond: A tanárkérdés a nemzetnevelés szolgálatában — Középiskolai nevelésünk és követelményei — A nép hagyományvilága és nevelésügyünk — A magyarság kérdései nevelésünkben; gazdaságpolitikai tanulmányok: Fodor Pál: A székely közbirtokosságok néhány időszerű kérdése; Oberding J- György dr-: Románia mezőgazdaságának átszervezése ; Petrovay Tibor: Kisebbségi magyar gazdaságpolitika; Sáry István dr-: A romániai szövetkezeti mozdalom — Diákszövetkezeti mozgalom; Vita Sándor: A Székelyföld iparosítása — A Székelyföld önellátása — Erdélyi szövetkezetek — Gazdasági Tanács — Erdély mezőgazdaságának helyzetképe; egészségügyi tanulmányok: Csíky János dr- A gyergyói nép táplálkozása; Heinrich Mihály dr-: A nép táplálkozása kalóriaértékben; Manyák Ernő dr.: Adatok Ditró népegészségügyéhez ; Nagy András dr.: A népegészségvédelem megszer\ezése — Egészségpolitikai vázlat — Népegészségügy; Parádi Kálmán dr-: A néptáplálkozás; Szűcs Elemért Magyar sport Erdélyben; statisztikai és társadalomismereti tanulmányok:
