Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Metamorphosis Transylvaniae

86 Juhász István: Népi művelt/íésünk és az ifjúság ka" évekeken át erdélyi életünk legnépszerűbb jelszavait termelte, sőt sikerült maga köré nemzedéket is csoportositania. A népi műveltség megismerése és ügyének szolgálata kisebb nép­szerűséget kiváltó, hosszabb és fá­radságosabb feladat. Amit e téren erdélyi szellemi termelésünk utolsó évtizedéből feljegyezhetünk, nem is töhb, mint nehány ismertető cikk és népi zenénknek nehány kiadvá­nyon és itt-ott, a hivatalos fóru­moktól távol, nehány hangverse­nyen át való népszerűsítése. Ezért üdvözöljük örömmel ezt a kétszáz lapnál nagyobb kiadványt, mely már nemcsak a hasonló irányú ma­gyarországi munkáról ad beszámo­lót, hanem ez irány értékét és szük­ségét felismerve, erdélyi magyar­ságunk népi műveltsége megismer­tetésében is jelentős lépés. Tizenkét romániai megye ötvenkilenc közsé­géből gyűjti össze a téli néphagyo­mányokat s ezek közül is elsősor­ban a karácsonyi néphagyományok­ból, valamint a fonó életéről ad gazdag közlést. Kétségtelen, — a- mint azt a szerkesztők. Makkal Endre és Nagy Ödön is elisme­rik, — hogy kiadványuk értékesebb lett volna, ha mindegyik faluból a téli néphagyományok teljes leírását s nemcsak az egyik vagy másik szokásét lehetett volna megkapni. Hasonlóképp emelte volna a könyv értékét s előbb segítette volna az erdélyrészi magyar népi műveltség megismerését, ha egyes területek gyűjtései nem sorvadnak le : az öt székely megyéből csak Marostor- dábnl kapunk szép anyagot, Udvar­helyről csak három faluból, Három­székről két és Brassóból egy falu­ból, Csikból pedig egyből sem. Igaz megvigasztal a székelyföldi anyag e csonkaságáért a kalotaszegi anyag viszonylagos gazdagsága, valamint a kis mezőségi anyag értékessége. Falvaink téli hagyományait rög­zítő különböző értékű lejegyzé­sek látása igazolja a szerkesz­tők által is meg jegyzett hibát í nagy baj a gyűjtők kiképzetlensége. Mert kik a gyűjtők ? „Tanítók, diákok, teológiai hallgatók és lelkészek", szinte kivétel nélkül mind fiatalok, különböző helyen élő,- kölönböző előképzettségű fiatal emberek és leányok, akik egyetlen levélbeli fel­szólítás és a kis ismertető füzet kézhez vétele után vállalkoztak a munkára. Nem mondták azt, hogy „ebből úgysem lesz semmi", hanem munkájukkal, legjobb akaratuk sze­rint hozzájárultak e lépéshez. Tudjuk, hogy e kiadvány létre­jöttében mekkora szerepe és mun­kája van e meginduló erdélyi nép­rajzimozgalom szellemi és szerve­zeti vezetőinek > Dr, Györffy István­nak, dr, György Lajosnak, dr. Szabó T, Attilának, Komoly munkát vé­geztek a kiadvány szerkesztői, kik­nek szervezői erejétől és munka­készségétől várjuk, hogy ezt az első lépést továbbiak kövessék. Igazi lelkesedéssel azonban mégis az a tény tölt el, hogy ifjúságunk dol­gos munkaközösségét ismerhettük meg e könyvön keresztül. Népkisebbségi életünk központi kérdésének ismerjük az ifjúsági kérdést, S minden eddigi reményt- keltető jelt, mely az új nemzedék felkészültségéről, áldozatosságáról, megvalósító akaratáról tanúskodott — azzal a kétkedéssel kellett néz­nünk í vájjon nemcsak elszigetelt jelenség-e az, ami itt-ott felcsillan ? E könyv közösségi kiállásról, együt­tes munkáról számol be. Ezért népi műveltségünk szolgálatának ezt az eredményét közösségteremtő ereje oldaláról értékeljük leginkább t eb­ben látjuk erdélyi jelentőségét s ebben a népi műveltség és a ma­gyar falu szolgálatában való elő- haladás zálogát is, JUHÁSZ ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom