Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Metamorphosis Transylvaniae
86 Juhász István: Népi művelt/íésünk és az ifjúság ka" évekeken át erdélyi életünk legnépszerűbb jelszavait termelte, sőt sikerült maga köré nemzedéket is csoportositania. A népi műveltség megismerése és ügyének szolgálata kisebb népszerűséget kiváltó, hosszabb és fáradságosabb feladat. Amit e téren erdélyi szellemi termelésünk utolsó évtizedéből feljegyezhetünk, nem is töhb, mint nehány ismertető cikk és népi zenénknek nehány kiadványon és itt-ott, a hivatalos fórumoktól távol, nehány hangversenyen át való népszerűsítése. Ezért üdvözöljük örömmel ezt a kétszáz lapnál nagyobb kiadványt, mely már nemcsak a hasonló irányú magyarországi munkáról ad beszámolót, hanem ez irány értékét és szükségét felismerve, erdélyi magyarságunk népi műveltsége megismertetésében is jelentős lépés. Tizenkét romániai megye ötvenkilenc községéből gyűjti össze a téli néphagyományokat s ezek közül is elsősorban a karácsonyi néphagyományokból, valamint a fonó életéről ad gazdag közlést. Kétségtelen, — a- mint azt a szerkesztők. Makkal Endre és Nagy Ödön is elismerik, — hogy kiadványuk értékesebb lett volna, ha mindegyik faluból a téli néphagyományok teljes leírását s nemcsak az egyik vagy másik szokásét lehetett volna megkapni. Hasonlóképp emelte volna a könyv értékét s előbb segítette volna az erdélyrészi magyar népi műveltség megismerését, ha egyes területek gyűjtései nem sorvadnak le : az öt székely megyéből csak Marostor- dábnl kapunk szép anyagot, Udvarhelyről csak három faluból, Háromszékről két és Brassóból egy faluból, Csikból pedig egyből sem. Igaz megvigasztal a székelyföldi anyag e csonkaságáért a kalotaszegi anyag viszonylagos gazdagsága, valamint a kis mezőségi anyag értékessége. Falvaink téli hagyományait rögzítő különböző értékű lejegyzések látása igazolja a szerkesztők által is meg jegyzett hibát í nagy baj a gyűjtők kiképzetlensége. Mert kik a gyűjtők ? „Tanítók, diákok, teológiai hallgatók és lelkészek", szinte kivétel nélkül mind fiatalok, különböző helyen élő,- kölönböző előképzettségű fiatal emberek és leányok, akik egyetlen levélbeli felszólítás és a kis ismertető füzet kézhez vétele után vállalkoztak a munkára. Nem mondták azt, hogy „ebből úgysem lesz semmi", hanem munkájukkal, legjobb akaratuk szerint hozzájárultak e lépéshez. Tudjuk, hogy e kiadvány létrejöttében mekkora szerepe és munkája van e meginduló erdélyi néprajzimozgalom szellemi és szervezeti vezetőinek > Dr, Györffy Istvánnak, dr, György Lajosnak, dr. Szabó T, Attilának, Komoly munkát végeztek a kiadvány szerkesztői, kiknek szervezői erejétől és munkakészségétől várjuk, hogy ezt az első lépést továbbiak kövessék. Igazi lelkesedéssel azonban mégis az a tény tölt el, hogy ifjúságunk dolgos munkaközösségét ismerhettük meg e könyvön keresztül. Népkisebbségi életünk központi kérdésének ismerjük az ifjúsági kérdést, S minden eddigi reményt- keltető jelt, mely az új nemzedék felkészültségéről, áldozatosságáról, megvalósító akaratáról tanúskodott — azzal a kétkedéssel kellett néznünk í vájjon nemcsak elszigetelt jelenség-e az, ami itt-ott felcsillan ? E könyv közösségi kiállásról, együttes munkáról számol be. Ezért népi műveltségünk szolgálatának ezt az eredményét közösségteremtő ereje oldaláról értékeljük leginkább t ebben látjuk erdélyi jelentőségét s ebben a népi műveltség és a magyar falu szolgálatában való elő- haladás zálogát is, JUHÁSZ ISTVÁN
