Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Venczel József: Művelődéspolitikai terv
Művelődéspoíiiihai terv 79 Céh- A művelődéspolitikai egység azonban megkívánja, hogy ez a két munkakör a KSz segítségével olyan végrehajtó szervhez jusson, mely az említett központi és a hasonló célkitűzésű vidéki alakulatok közt az együttműködést s a nevelésüggyel való kapcsolatokat lehetővé teszi. A teendők ma még meglehetősen kaszáltak, egyrészt az EME tulajdonkérdésének rendezetlensége, másrészt az írói és művészi világban dúló széthúzások folytán pontos tervet készíteni alig lehet, A) A tudománypolitika területén mindenesetre újbóE idézhetjük Szilágyi Sándort: „Erdélynek főleg történetei és honisméje a két pont, melyben saját működésre van szorítva“* s ha ehhez még hozzávesz- szük helyzetalakulásunk új kívánalmait: a kisebbségi jog- és társadalomtudomány művelését, valamint a román-magyar tudományos kapcsolatok szolgálatát, a belső faladatokat jobbára felsoroltuk. Külső feladatok : a tudományos közvéleményalakítás (s ez a népszerűsítő előadássorozatok és vándorgyűlések tárgykörének szerves belső egységét teszi szükségessé, értelmíségnevelő célt tételez fel); a tudományos utánképzés intézményesítése (az új nemzedék legjobbjainak tudományos neveléséről az EME-szakosztályok kebelében létesítendő tanulmányi körök gondoskodnak); a könyvtár- és múzeum-ügy irányítása; a magyar tudományos könyvkiadás rendszabályozása; stb, B) Az erdélyi magyar művészetpolitikának sajnos még ilyen vázlatos rendszere sincs. Egy bizonyos, hogy belső feladatként elodázhatatlan az írók és művészek csoportgőgjének feloldása, a széthúzó „baráti társaságok" központi és provinciális törekvések összefogása és a tárgyilagos bíráló szellem meghonosítása. Külső feladatként az írodalom- és művészetpártoló szervezet, a népies irodalmi kiadványsorozat, a magyar (!) szinházügy, a műemlékvédelem, a zenetársaságok kérdése tár fel sürgős tennivalókat, S mint a tudomány és irodalom érdekkörébe egyként tartozó kérdés külön megfontolást igényel a magyar hözirodalomi a magyar sajtó minőségi problémája, A színvonalas és képzett újságíró kivesző fajta közéletünkben, pedig ő az, ki a politikum „jéghegyét" felolvasztja s a politikai közvéleményalakításon keresztül alkalmassá teszi arra, hogy „megihlese az erdélyi tollakat",^ 3, A népi műveltség feltárása és tudatosítása a művelődés új szellemét szolgálja, A magyarság legjobbjai hangoztatták és hangoztatják, hogy a megújítás feltétele a nemzeti önismeret, az új magyar műveltség csak a magyarságtudományra épülhet s a néprajzi alosztály ezt a szolgálatot vállalja, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel karöltve és a vidéki múzeumok segítségével mozgalmat indít a magyar népismeret feladatainak teljesítése érdekében. A nép hagyományos művelődési értékek birtokosa, nyelvében, zenéjében, költészetéken, díszítőművészetében, viseletében, építésmódjában, közösségi életformájában, gondolkozásában, világnézetében, egyszóval s műveltségében az ősi magyar kultúra emlékeit őrzi és továbbítja. A nép tükrözi a magyar lelket, az ősi változatlan szellemiséget s a magas kul1 L. A hetvenötéves Múzeum-Egyesület. Hitel, 1935. évi 5. sz. 7—8. 1., továbbá A Múzeum Egyesület lehetőségei. Hitel, 1937. évi 1. sz. 91—93. 1. 2 V. ö. Reményik Sándor; Erdélyi politikánk és erdéljú irodalmunk. Pásztor- tüz, 1935, XXL évf. 23 — 24. sz.
