Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Magyar népközösség - Vita Sándor: Gazdaságpolitikánk lehetőségei
Gazdaságpolitikánk lehetőségei 65 kezés első számbavehető eszközei jogiak és politikaiak voltak, a politika és a gazdasági élet összefüggései csak évek múlva kezd- tek nyilvánvalókká válni, a szerves és összhangos nemzeti élet vágya alig pár éve nyomul előtérbe s ezzel egyidejűleg válik a gazdasági szervezkedés gondolata közvéleményünkben is egyik legelső nemzeti feladattá. A Magyar Népközösség megalakulása már ennek az új szemléletnek az elvi győzelmét jelenti. A régóta óhajtott Gazdasági Tanács a Népkőzösség gazdasági alosztályának létesítése által már megalakultnak tekinthető. Ez lesz a jövőben hivatva gazdasági életünk irányelveit és munkatervét megszabni, általános gazdaságpolitikánk alapelveit lefektetni, a feladatokat előre megállapított rangsorozott terv alapján megszabni, s a gazdasági szervezetek közt a munkamegosztáson alapuló összhangot megteremteni. A gazdasági szervezettség kérdésének — mint évekkel előbb írtuk — két fogantyúja vans egyfelől a céltudatosan jelentkező közvélemény, mely az irányító intézményt a magáénak ismerje el, másfelől pedig a célszerűen gondolkozó vezetők, akik a személyi ellentéteket, előítéleteket, hiúságokat félretéve, a közösségi élet parancsai alatt állanak és az intézményt megvalósítják. Akkor a közvélemény erőtlen visszhangja elkedvetlenített. Sok okunk ma sem lehet a derűlátásra. Mi sem jellemzőbb közgazdasági gondolkozásunk szegénységére, a gazdasági kérdések iránti érzéketlenségre, mint az, hogy a Népközösség megszervezésével kapcsolatban egyetlen gazdasági vonatkozású hozzászólást sem olvastunk lapjainkban. Pedig az egészséges nemzeti élet alapja gazdasági életünk megszervezése, fejlődő ipar és kereskedelem, jövedelmező mezőgazdaság, jól kiépített pénzügyi szervezet s mindezek nyomán általános gazdasági és társadalmi jólét. Tudjuk, hogy ennek feltételei csak igen kis részben függenek tőlünk, de ha valóban urai akarunk lenni sorsunknak, ezeknek a kérdéseknek megoldását nem téveszthetjük szem elől. A gazdasági szervezkedés nem öncél, csak eszköz, amellyel bizonyos célokat el lehet érni. A nemzeti közösségnek gazdasági közösséggé kell válnia, s hogyha népünk látni fogja, hogy ez a közösség megélhetésében, boldogulásában is védelmet és támogatást nyújt, bizonyára nem fogja keresni a más fajokhoz való kapcsolódást. NÉPKÖZÖSSÉG - GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG NEMZETI ÉLETÜNKBEN a Népközösség gazdasági alosztályának létesítésével eddig ismeretlen kezdeményezésről van szó s bizonyára több körültekintésre, a szempontok, érdekek és vélemények gondosabb egyeztetésére lesz szükség, mint a társadalmi és közművelődési tevékenység megszervezésénél. Tisztázni kell mindenekelőtt azt, mi lehet a feladatköre a gazdasági élet új irányító szervének, az eszközöket, amelyek munkájában rendelkezésére állhatnak, és a célokat, amelyeknek világos és határozott kijelö
