Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Vita Zsigmond: A nép hagyományvilága és nevelésügyünk
wmmmF A NÉP HAGYOMÁNYVILAGA ÉS NEVELÉSÜGYÜNK FELADATAI I A VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MAGYAR MŰVELŐDÉS — mint a válságos időszakokban mindig — természelszerűleg és ösztönö- nösen fordult a magyar műveltség ősi hagyományaihoz, az egyszerűbb életviszonyok közt élő társadalmi rétegek „mély" kultúrája felé. A népi műveltség az új magyar kultúra alapjává lesz, a magyarság itt találja meg lényének, életszerkezetének állandó vonásait s hivatásának, rendeltetésének, feladatainak világosabb meglátásához jut el. A néprajzi kutatás eredményei kerülnek előtérbe, a magyar élet rendszerét ezek mutatják, az új művelődés irányát ezek rögzítik, A népi élet jelenségeit, összefüggéseit elemző tudományos megállapítások jelentősége ezért egyre nő. A néprajz szakit is régi pozitivista felfogásával, nemcsak adatok gyűjtésére és megfigyelésekre szorítkozik, a gyűjtött anyag összefüggéseit keresi, jelentőségét mérlegeli. A mai néprajz egységben láttatja az írás- talan, hagyományokba gyökerező népi műveltséget s rámutat nemzetmegtartó erejére- Rég a múlté a paraszti kultúrát ióaka- ratuan elnéző, romantikus, vagy lekicsinylő, megvető magatartás; ma a nép műveltsége művelődési alap, televény, melyből az új magyar kultúra tápláló erőt szí s amelytől megtartó biztonságot kölcsönöz. MAGAS MŰVELTSÉG — NÉPI MŰVELTSÉG A XIX- SZÁZAD racionalista felfogása a műveltséget kizárólag intézményekhez, iskolákhoz, a könyvhöz, tehát az írás-olvasás tudományához kapcsolta és abban hitt. Á népi műveltséget tudomásul sem vette, a magas műveltség kialakítására összpontosította figyelmét s ezzel a két művelődési réteg elválását, szétszakadását idézte elő. Művelődésünk eddigi fejlődésében egységes nemesi hagyományról beszélhettünk, a felújulást követő időszak azonban nem érez kötöttséget. Bessenyei, majd Kazinczy merész, forradalmi szándékkal munkálja a magyar irodalom és élet megújítását — nyugatos elvek szerint. Az új irodalmi nyelv elválik a köznyelvtől- Az egység és folyamatosság megbomlik. Berzsenyi és Csokonai egymástól függetlenül külön utakon indulnak. Majd a romantika -és a németes szentimentálizmus (Bajza) utóhatásai útán l
