Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Metamorphosis Transylvaniae
r METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE GYORFFY ISTVÁN 1884-1939 Györífy Istvánban mi volt a nagyobb : az ember, a tudós avagy a nemzeti gondolkodás alakítója? Nehezen dönthetnénk el ezt i a kunsági ember emberi hatása, a néprajz tudós művelőjének eredményei s az általa képviselt nevelői irány egységbe fonódnak, egyik a másikat erősíti, emlékünkben elválaszthatatlan Györffy István az ember, a tudós és a nevelő. így érzem, és így értem Györffy Istvánt, ki- mellett Isten jóvoltából majdnem egy évig élhettem s most kötelezve érzem magam, hogy vallomást tegyek életéről s a műről, amit al- kotottAz ember kunsági volt, Karcagról indult el s apja szűrszabó. Két egyszerű tény, de pályafutása s munkássága megértéséhez fontos két adat. Kunsági volt, egyszerű származék ; s kunsági maradt: a földtől és a néptől, amelyből vétetett, sohasem szakadt el j innen egyszerűsége, fitogtatás-nélküli alkotó magyarsága. Még termete és arca is annyira kun, hogy tanítványai egymásközt Kún-isfennek becézték. Élete a tudós pályafutása, A kolozsvári egyetemen tanul, majd ugyancsak itt egyetemi segédkönyvtáros, 1906-ban Budapestre kerül a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának őreként. A Néprajzi Múzeumban majdnem három évtizedig dolgozik, itt írván meg kitűnő és alapvető néprajzi tanulmányait amelyekben az alföldi magyarság műveltségének és településének múltját tárja fel. Hatalmas tárgyi tudása emeli élre és csodálatos egyszerűsége biztosítja hatását. Emberi egyénisége és tudós magatartása között nincs zökkenős különbség, Gondolkozása és tudományos nyelve magyar, legnehezebb írásait is izgalommal olvassuk, mert stilisztikai erénye, hogy a körmondatos, németesen nagyképű, tudományos prózának hadat üzen. Az ember emberi egyszerűségével, a tudós tudományos aszkézisével hatott, A magyarság-tudománynak körét így tudta nemcsak anyagi ismeretben, de népszerűségben is mind tágítani. Anyagismeretben 1 Mert az első igazi magyar településtörténeti tanulmányokat ő írja a feketekőrös- völgyi magyarságró] s az alföldi kertes városokró] szóló műveiben. Ezek a tanulmányok módszertani szempontból és tudományos eredmény tekintetében ma is mintaszerűek, A Nagykúnsági krónika és A szilaj pásztorok című könyveiben a kúnsági magyar múltat varázsolja vissza j az emberek magyar küz delmeit a földdel, időjárással és némettel. Annak a sülyedő magyar világnak a múltját, amit népi műveltségnek nevezünk. Tudományához híven a néprajzi valóságot kutatta. Szakított a romantikával, amelynek olyan nagy
