Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Eszmék és elvek - Bereczky Sándor: Táj- és népkutatás
Táj- és népkutatás 331 rajzi vagy társadalomtudományi kérdéskörök belső szükségei szabják meg a kutatás közelebbi céljait. Sokkal inkább» sőt talán egyedül monográfikus célkitűzésre és módszerre van szükség, ahol a kutatás egy táj és nép egyetemes megismerésére irányul, A nyári táj- és népkutatás pedig, ha hozott is tudományos kérdéskörök számára jelentős eredményeket, ezek az eredmények nem kapcsolódtak össze monográfikus egységbe. Ezt az új magyar monográfikus módszert kellene megtalálni» amely ha sok tekintetben hasonló is lenne a román falukutatás által alkalmazott monográfikus módszerhez» mégis más lenne, mert a magyar falu sajátos jellegéből nőne ki. A mostani tárgyszerű magyar falukutatást csak ügy lehetne monográfikussá fejleszteni, ha a csoportokban működő szakemberek elméletileg összegeznék, gyakorlatilag kicserélnék s a falu- vagy tájegység szempontjából újra és újra feldolgoznák szakeredményeikef. Ehhez természetesen a csoportok minden szak irányába való kiegészülése és állandó együttműködése szükséges. Még egy külső, sok tekintetben menthető, előttünk azonban mégis elmarasztalandó hibát kell megemlítenünk, ami kapcsolatban van az előbb említettekkel. A román falumunkában s az eddig végzett erdélyi magyar munkában a falukutatás mellett ott van a faluszolgálat is. Végezni kell ezt mindenekelőtt pusztán azért is, mert a falu alig tudja megérteni s jó szemmel nézni, hogy fiatal emberek reggeltől-estig titokzatos paksamétákkal járják az utcákat, A faluszolgálat, bármilyen formában történjék is, ha nem több, de legalább jelképe, magyarázó eszköze annak, hogy a falukutatá.s mindenekfelett magáért a faluért történik. Emellett lelkiismereti kényszer is követeli, hogy ne csupán feltárjuk a magyar falu mai életét, sebeit, hanem már maguk a kutatócsoportok igyekezzenek szolgálni a bajok orvoslását. Magyar tájainkra, falvainkra s bennük élő népünkre nem tekinthetünk csupán a tudományos kiváncsiság szemével, valami mélyértelmü lelki egység szükséges itt kutató és kutatási terület között, aminek tapasztalat szerint legjobb eszköze maga a szolgálat. Egyedül talán a dunántúli csoport volt az, amely ilyenszerü próbálkozást kísérelt meg, amikor tartalmas, ne- velőszellemü esti előadásokat rendezett a falu számára- A többi csoportnak a faluval való érintkezése alig-alig lépte át a megnemszűnő szakszerinti kérdezgetés és érdeklődés merev, a nép számára sokszor nevetséges nagyképűségként ható kereteit. Van valami igazság abban, hogy a falukutatónak nem elég a legteljesebb szak- képzettség sem, ha nem ért még el a minden nemesen emberi hivatás és feladat első feltételéhez: a lelki emberséghez, A magyar falukutatás, mely Györffy István halála után most már megint nehezebb fordulóhoz érkezett, ilyen kutatókat várna s jaj, tájainknak és népünknek, ha ezek még sokáig késnek. BERECZKY SÁNDOR
