Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Eszmék és elvek - Bereczky Sándor: Táj- és népkutatás
Táj- és néphutatás 329 1939 nyarán elkövetkező gyakorlati munkát, annak egyrészt az idő rövidsége, másrészt a mozgalom bekövetkezett átalakulása volt az oka. AZ ELSŐ NYÁRI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÁS kissé gyorsan s előkészítetlenül érkezett el s ezért a próbálkozás, minden jóeredménye mellett is, még sok hiányosságot s kívánnivalói hagyott maga után. A munka Kiskunhalason kezdődik, ahol kéthetes előkészítő tábor próbálja vázolni a feladatokat, egyszersmind a végzendő munka módszerét is. Az előkészítést maga Györffy professzor vezeti, aki a két hetet maga is kint tölti Kiskúnhalas környékén. Az előkészítő tanfolyamszerű két hét után a csoport négy részre bomlik s az ország négy különböző vidékén kezdi meg a munkát. Az egyik csoport tovább is Kiskúnhalason marad s Tálast István vezetése alatt főképpen néprajzi kutatást végez a halasi tanyákon s a környékbeli szállásokon. Számottevő anyag gyűl össze a népi gazdálkodás s a pásztorkodás köréből, népzenei felvétel is jócskán halmozódik, egy kisebb csoport pedig levéltári s szociográfiai tanulmányokat végez. Halas után a csoport Kiskúnmajsára, majd Kiskunfélegyházára megy át, ahol a néprajzi gyűjtés már sokkal kevesebb eredményt mutat, annál biztosabb és rendszeresebb lesz a társadalomkutatás. A halasi csoport működött a csoportok közül a legtovább s néprajzi gyűjtésének az eredményei valóban jelentősek. A csoport munkásainak érdeklődési területei: a népi gazdálkodás. a pásztorkodás, a néphit, a népnyelv, a népzene, a népi gyermekjátékok, népegészségügy, földtani tájkutatás, gazdasági szociográfia. A második csoport a Nagykúnságban dolgozott, Karcagon, majd Derzstomaj községben. Á tábor szakképzett vezető hiánya miatt egyre gyengébb eredményeket mutat fel, végül is elnéptelenedik. Ä csoportban a főbb érdekfődési területek : a néphit, a népzene, település- és helynévkutatás, általános szociográfiai felvételek, A harmadik csoport Rábcakapi dunántúli községben kezdte munkáját, A legmódszeresebb és legegyetemesebb érdeklődési munka minden bizonnyal itt folyt, aminek főoka talán az, hogy Hilscher Zoltán és Pdcsy Ferenc vezetése már szakképzett és hozzáértő falumunkavezetés volt. Ök irányították annakidején Kemse dunántúli egykés község felkutatását is, A szociográfiai adatgyűjtést a tábor tagjai tervszerű együttes munkával végezték s az eredmények a beszámolók során meglehetősen egységbe kapcsolódtak. Kár, hogy ebben a csoportban viszont néprajzi szakértő, ill. érdeklődés alig volt. Érdeklődési irányok: általános szcciogiáfia. antropológia, népnyelv és népzene, Rábcakapi után a csoport még kisebb egységekre bomlott, a szociográfusok a telepített Pünkösd vásárra, néhányan Mosonszentjános határvidéki német községbe, a néprajzosok pedig Bősárkányba mentek át. A negyedik csoport egy egykés Garam-menti felvidéki faluban, Újbarsban s környékén végzett kutatásokat. A szociográfiai kutatás jó eredménye érdekében itt Erdei Ferenc kísérelte meg, hogy 4
