Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Eszmék és elvek - Incze Lajos: „Földmíves- és munkásosztályunk”
„Földmíves- és munkásosztályunk“ 325 mely — mivel magyar rétegeket tetőz be — magyarul is tud. Papját, tanítóját éppen azért tudja nagyon becsülnii mert nem tartja „azok“ közül valónak, b) A munkásság tisztább fogalmakat alkotott magának társadalmi szintmagasságáról, jelentőségéről. Nincsenek szende szemlé' létéi. Nem táplál túlságos reményeket aziránt, hogy az ipar fejlődése folyamán nagyobb politikai szerephez jut. Ezért nem téveszti soha szem elől, hogy szakmai szervezkedése mellett semmiképen se hanyagolja el politikai színezetet is kölcsönözni a munkástömö- rületeknek. Gyakorlati politikai vállalkozásaik üthetnek rést összefogásukon, de valahányszor más, nem munkás tömegekkel kell szembefordulniok, egységes arcvonalat igyekeznek mutatni. Száz sikertelenség sem szegi kedvüket, és hisznek a végső sikerben3. Harcias magatartásuk milyensége osztálytudatukból következik. a) Nem jutottunk el odáig, hogy a parasztság mozgalmaira vonatkoztatva, osztálybarcról lehetne beszélni. Ez nem csupán abból következik, hogy a parasztság (első sorban itt a székelyekről van szó) nem ismer osztályokat; a parasztság „tudja“, hogy ő a nemzet és „él, ha hagyják“. Mikor fel is dühödik, szinte kötelező keretnek tekinti a nemzeti adottságokat, a nyelvet, vallást, hagyományokat. Dózsa György és a 18 as forradalom parasztja a nemzeti keretek határain belül akar leszámolni többé-kevésbbé képzelt ellenfelével. Belső ügy ez, melybe senkinek semmi beleszólása A 48-as szabadságharc népi honvédje ezért kezelte olyan megvetőleg a muszkát, aki beleszólt. b) A munkásság elsősorban csak függőleges irányú társadalmi tagoltságot akar ismerni. Szerinte van egy vezető réteg, mely némely államban azonos az ú n, nagytőkés középosztállyal, s ennek egy darabja francia, mert franciául beszél, más része német, mert (joethe nyelvén szól, harmadik része angol, mert angol lobogó alatt zsarol, és végül, többek között, egy-igen kis darabkája magyar, mert magyar honpolgár, magyar dolgozó rétegekre nehezedik, magyarul is beszél, de a tőke szempontjából érez. Ezért először vízszintes irányban keres egységet- Országhatárokon túlról vár és tújra nyújt segítséget azoknak, akik vele egy szinten sínylődnek. Összeköttetést keres a francia, német, cseh, román, orosz stb. munkással, mert ezek mind munkások. Előbb a társadalmi kérdéseket kell megoldani. — mondják, — csak azután a nemzeti törekvéseket, sőt ez utóbbiakat feláldozhatják az előbbiekért. 4. Egyes sajátságos helyzeti különbségek is lényeges vonásként járulnak a két osztály viszonyának tisztázásához: a) Számuk és arányuk a magyar nemzettestben, de különösen a csatolt területen nagyon elülő. b) Körülbelül ezzel egyenes arányban áll nemzetgazdasági szerepük is, melyet itt a magyar népközösség szempontjaiból külön is bírálat alá kell venni. Sem termelés, sem fogyasztás terén nem lehet közös mértéket felállítani. De míg a munkásnak látszatra mindegy, hogy honnan fogyaszt, a nép hajlik a nemzeti kereten belüli önellátásra (szövetkezetek stb ).
