Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/4. szám - Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben

A MAGYAR JELLEM TÖRTÉNETÜNKBEN MINT MINDEN TUDOMÁNYÁGBAN, a történelemben is csak nagy módszertani kétségeskedés és mérlegelés után fogha­tunk hozzá a népi jellem és annak kihatásai kutatásához. Bizo­nyára vannak történészek, akik ilyen vizsgálatot eleve is meddő­nek tartanak, mert ismerik a történeti módszertan egyik alapelvét az emberi természet identitásáról. Az emberek mindenütt, minden korban, minden évszakban és éghajlat alatt ugyanazok, az élet ugyanazon törvényeinek engedelmeskedve sírnak és nevetnek, dol­goznak és henyélnek, csoportokba állanak és gyilkolják egymást. Éppen mert mindig ogyformák, mert a természet fenyegető vesze­delmeire és életet megkönnyítő bőségére, a baráti ölelésre és az ellenség nyílvesszőjére, ágyúgolyójára és repülőbombájára ugyan­oly érzésekkel és az érzésektől irányított hasonló tettekkel reagál­nak; épp ez teszi lehetővé a történetírást, megengedve a Föld bi­zonyos pontján és bizonyos korban álló történésznek, hogy a bár­hol másutt és bármely más korban lejátszódó emberi cselekmé­nyeket megértse és leírja. A madarak vagy páfrányok történetét nem tudjuk megírni, mert ezek természete más, mint a mienk, de viszont nincs emberi történet, melyet lefolyásában és motí­vumaiban pontosan meg ne ismerhetnénk éppen azért, mert min­den ember természete egyforma. Ebből persze az következik, hogy a történet alkctó erői és azok hatásai is mindig és mindenütt ugyanazok, s ha mégis van különbség egyes korokban, éghajlat alatt, népek közt a ható erők munkájában, akkor ez a különbség szemmel láthatólag nem az emberi természet többféleségéből, hanem az éghajlatból, művelt­ségből, tehát külső természeti és történeti erőkből származik. Amint már Montesquieu és Voltaire óta közhellyé vált e termé­szeti és kulturális erők hatása a történet legkülönbözőbb terein, erkölcsök, szokások, jog- és államélet kialakulásában. Ha tehát ma a tengereken uralkodó angol nép történetét másnak látjuk, mint az oroszét vagy olaszét, ez a különbség nem azon alapszik, mintha az angolnak más lenne az emberi természete, mint a többi népnek, hanem inkább azon, hogy különböző és egymástól eltérő természeti és történeti tényezők hatása alatt mindegyik nép tör­ténete idővel más útra tért, aza^ módosult. De vájjon nem módosult-e ugyanazon külső tényezők hatása alatt, évszázados vagy évezredes külön, elszigetelt kultúra ölében maga az ember, maga a nép is ? Ez a döntő kérdés, melyre ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom